Bizonyára nem okozunk meglepetést azzal a kijelentésünkkel, hogy már az ókori görögök is foglalkoztak a szeretettel és a szerelemmel – megfigyelték, elemezték azt. Eszerint pedig megállapították, hogy a szeretetnek 7-féle típusa létezik, amellyel feltehetően mindannyian találkozunk az életünkben. S hogy melyik milyen intenzitással és mennyi ideig tart, az persze változó lehet. Mégis érdemes lehet elgondolkozni rajta, hogy mi vajon melyiket éltük már meg, és hogy melyik lehet számunkra a legfontosabb.

Néha azok távolodnak el tőlünk, akikre azt hisszük, egész életünkben számíthatunk majd rájuk. A nővérem is ilyen volt, pedig gyermekként nem így terveztük.

Hazugságok, ámítás, csalás. Titkok és titkosságok. Higgyétek el, nincs baj, ha ti is átverhetők vagytok. A szerelem ugyanis valóban vakká tesz, továbbá hajlandóak vagyunk szemet hunyni, vállat vonogatni, ha túl félelmetes és fájdalmas a szembesülés. Mert azért látjuk a kapcsolat pusztulását. Talán szóvá is tesszük, de lehet, nem időben.

A rózsaszín felhőt mindenki elképzeli és átéli, amikor úgy érzi megtalálta azt, akivel örömmel megosztaná a szívét. A szerelem bár fájni is tud, rengeteget ad, amiért sosem vagyunk képesek feladni ezt a melengető érzést.

„Mielőtt bármiféle háborgás elindulna, már most leszögezem: imádom a gyerekeimet – csak épp néha az agyamra mennek.” Mi van akkor, ha egy anya annyira kimerült a rendszertelen alvástól, hogy már nem tud funkcionálni? Elfáradhat-e egy nő az anyaságban? Egyáltalán van-e joga ehhez? Olvasói levelünk következik.

Azt hittem, imádni fogom az anyaságot, de ettől nagyobbat nem is tévedhettem volna. Képtelen voltam a legalapvetőbb dologra, mégpedig hogy megszeressem a saját gyerekem.

Azt gondolom kevés az az ember, aki valamilyen úton módon ne szenvedne megfelelési kényszertől… Alapvetően a probléma onnan gyökerezik, hogy nem érezzük magunkat elég jónak, elég szerethetőnek. Na, de vajon miért van ez így?  – írja anonim olvasónk, aki a VOUS vendégszerzői felhívására küldte be írását. A következő sorokban az ő cikkét olvashatjátok.

 Régen, amikor még a tiéd voltam, szép voltál. Az én apró, 4 éves szívem és szemem selyemnek látta bőrödet, de nem a szemem, a szívem számlálgatta csodaszeplőidet a kezeden. Akkor tényleg szép voltál.