Még nagyon régen olvastam valahol, hogy 25 évesen mindenki kicsit depressziós lesz. Hirtelen eltűnik az a hatalmas optimizmus, és sokkal sötétebben látjuk a jövőnket. Emlékszem, akkoriban azt gondoltam, ez biztos marhaság... de most már kicsit másképp látom a helyzetet.

„Úgysem tetszem neki”, „túl kövér vagyok ebben a ruhában” – csak néhány tipikus gondolat egy átlagos lány mindennapjaiból. Ezek biztos nektek is ismerősek, de itt az idő végleg leszámolni velük, mert megmérgeznek!

Bizonyára nektek is ismerős a szituáció, mikor ti vagy valamelyik ismerősötök terápiáról, pszichológusról vagy hasonló tapasztalatokról számol be, mások pedig furán néznek rá. A mentális egészséggel törődő embereket gyakran még mindig lenézik, most arról írok nektek, hogyan ismerjük fel ennek a negatív hozzáállásnak a jeleit.

2015 számunkra nagyon fontos év. Júniusban indult a VOUS, így ez az év nekünk életünk végéig kedves lesz. Azonban sokszor írtunk nektek olyan dolgokról, amikkel nem értettünk egyet, és amik jobb, ha 2016-ra csak rossz emlékek maradnak.

Sokszor érzem úgy, hogy összekeverik a reális gondolkodásmódot a negatívval. Előbbi sokkal inkább a tényekre épít és arra, hogy esetleg “megjósoljon” egy későbbi eseményt. A negativizmus pedig egyértelműen a rossz gondolatok, a negatív megnyilvánulások és a tipikus “mindenben a rosszat látod” összessége.

Én is tudom, hogy a gondolatok teremtő hatásúak, hogy képesek vagyunk bevonzani a rosszat és minden olyan ellen, ami problémát okoz az életünkben, csak mi léphetünk fel. De nemcsak félig-meddig, hanem teljes mellszélességgel. Ha valaki tudja, milyen nehéz elfogadni egy lehetetlennek tűnő helyzetet, akkor az én vagyok. Persze, húszévesen az élet gondjai nem akkorák, de azért azt jó, ha tudjuk: mindenkinek a saját problémája a legnagyobb.

Szeretgeted és becézed a babádat egész álló nap, mégsem vagy felhőtlenül boldog, mert valami nyomja a szívedet? Nem így képzelted el az egészet? Csalódott vagy, mert arra számítottál, hogy a babádat komolyabb komplikációk nélkül tudod megszülni, de nem így lett? Nem kell a traumát senkinek sem élete végéig magában elnyomva cipelnie, hiszen az újraszülés módszerével feloldhatóak a fájdalmas emlékek.