Mese mára. Volt egyszer egy királyasszony. Húsz éve élt boldogan férjével, a királlyal. Gondolta is magában, hát ez nagyon király. Éldegélünk nagy nyugiban, semmi stressz, izgalom, mellé biztos családi háttér, meg az anyagiak. Nagy mázlista vagyok ám. Így ment ez éveken át. Csakhogy a király egy nap megbotlott.

Volt egyszer egy hóember. Ez a hóember télen élt. Mert akkor elég hideg volt ahhoz, hogy ember legyen.

Létezik az életünkben az a történet, amelyet soha, senkinek sem mesélünk el. Vagy elmesélnénk, de barátnak, ismerősnek nem akarunk. Akkor jön a képbe Marco, aki a kimondott és kimondatlan kérdésekre is válaszol, tükröt tart. Most épp Marikának. Hogy ne legyen lekvár.