Mit gondoltok, ti megtaláltátok már a Nagy Őt? Egyáltalán létezik? Ha éreztétek már a következőket a pasitok mellett, akkor gyanakodhattok, hogy igen. 

Egy szakítás, egy válás feldolgozása – még ha különbözőek is vagyunk – nem tartozik a könnyű feladatok közé. Riválissal megspékelve aztán meg még annyira sem egyszerű. Akit elhagynak, annak az önbecsülése (főként a női) sérül, a másodikként érkezőnek – még ha az ő önbecsülése az egekben is van, el kell fogadnia, hogy akármennyire is fantasztikus, ő már sosem lehet az első. Boldog lehet, első már nem. Ha ezt az alapvető energetikailag fontos szabályt tiszteletben tudja tartani a később jövő, akkor nincs rivalizálás, féltékenység és a boldog, kiegyensúlyozott élet is könnyebben elérhetővé válik.

Számomra kétséges, hogy létezik-e az igazi, és nem nem hiszek abban sem, hogy van szerelem első látásra. Pedig úgy tűnik, mégis létezik, és nem is csajok mondják ezt, hanem bizony fiúk. Elhoztunk nektek néhány vallomást tőlük azokról a pillanatokról, mikor jöttek rá a srácok, hogy kiszemeltjük lesz az igazi és egyetlen.

Nem könnyű az élet egy párkapcsolatban, ha féltékeny típusúak vagytok. A zöld szemű szörny soha nem alszik, örökké ott motoszkál a fejetekben a gondolat, hogy mikor lép félre a párotok. Egy nővel. Egy hús-vér nővel. Eddig legalábbis így ment ez. Ám lehet, hogy nemsokára újabb konkurencia tűnik fel a színen, méghozzá robotok képében.

Ahhoz, hogy az igaziról beszélhessünk, kell hozzá két életképes ember. Életképes ember alatt értem azt, aki képes egyedül is teljesnek érezni magát. Vajon hány ilyen embert ismerünk?