Kívül roppanós, belül puha és ragacsos, csupa kókusz, ráadásul pofonegyszerű és villámgyorsan megvan – ez a kókuszcsók, amit akár kezdők is bátran elkészíthetnek, mert tényleg elronthatatlan.
A bohém csemege egy méltatlanul mellőzött, szinte elfeledett cukrászati klasszikus, ami az utóbbi időkben szinte teljesen kikopott nemcsak a cukrászdák kínálatából, de az emlékeinkből is. Pedig nagyon csokis, mogyorókrémes, érdemes újra felfedezni!
A paprikás krumpli a világ egyik legegyszerűbb egytálétele, mégis mindenki szereti, kihagyhatatlan klasszikusunk, ami minden családban kicsit másképp készül. Ezer és egy változata létezik, húsimádó és vegán, egyszemélyes és hatalmas adagban is főhet. Rengeteg alternatíva létezik, az alaprecepthez pedig szinte semmi nem kell, mégis tartalmas, laktató fogás a végeredmény.
Ha azt mondjuk, répatorta, mindenki az angolok répatortájára gondol, pedig Svájcban is legalább akkora a kultusza ennek a nagyon finom süteménynek, ráadásul sokkal régebb óta készítik, legalábbis az észak-svájci Aargau kantonban.
Az otthon nevelgetett fűszernövények több okból is imádni valóak. Nemcsak nyáron, az erkélyen, hanem télen, az ablakban is jól megvannak. A kis fűszerbokrok szemgyönyörködtetőek, ami a szürke napokon nagyon jót tesz az ember hangulatának és a konyhaképnek, ha az ablakban nődögélnek.
Hogy mitől lesz ételmentő – és olykor életmentő – egy szósz? Attól, hogy élvezetessé teszi a kicsit unalmas, jellegtelenebb ételt vagy akár túlsütött, kiszáradt húst, új életre kelti a tegnapi sültet. Szaftos, krémes, fűszeres, és nemcsak szósznak, hanem mártogatósnak is remek ez a három recept.
Előfordul, hogy túlköltekezünk vagy éppen nem megy olyan jól a szekér, félreteszünk az ünnepekre, vagyis tényleg sovány keretből kell megoldani a napi menüt, amit semmiképpen nem érdemes lemondásként megélni, sokkal inkább érdemes kreatív kihívásnak tekinteni. Jó kis házias fogások készülhetnek fillérekből!
A palacsinta mindenki kedvence, és az benne a zseniális, hogy a végtelenségig variálható. Otthon, egy elegáns étterem, de még egy csárda étlapján is megvan a helye. A csárdás palacsinta több mint egy sima diós palacsinta, és feltehetően a híres Gundel-palacsinta ihlette, de egyszerűbb változatban.