Miért nem tudja türtőztetni magát akkor, amikor a kezét fogva mellette sétálok? Miért kell megnéznie azt a nőt, aki elsétál velünk szemben? Ilyenkor nem látja, hogy ott vagyok mellette, és van egy értékes kapcsolata? Miért nem tudják a férfiak félre tenni ezt az állatias ösztönt?

A klasszikus felállás: a nő a vad, a férfi a vadász. A férfi csábít, a nő ellenáll, aztán előbb vagy utóbb, de lehetőleg inkább utóbb megadja magát. De a mai, nemi egyenlőséget hirdető világban megfordulhatnak-e a szerepek? Harcolhatunk, harcoljunk-e a férfiért mi, nők?

Szeretjük őket: a férfiakat, akikkel élünk. (Mindenki a magáét, persze.) Mellettük ébredni, mellettük elaludni, őket ölelni, nekik főzni, velük nevelni, mellettük nőnek lenni. De vannak dolgaik, amiket sosem fogunk megérteni...

Ez a cikk nem kifejezetten nőknek szól, de jól jöhet a nőknek egy olyan cikk, amit megoszthatnak a pasikkal. Arról fog szólni, hogy a pasik jó lenne, ha tudnának néhány dolgot a nőkről, illetve az ő kapcsolatukról az intimebb részeikkel, meg arról, hogy mi jár a fejetekben akkor, amikor a pasi a hasatok alá veszi az irányt. Fejjel.

A szerencsejáték hagyományosan a férfiak világa, ám egyre több nő merészkedik be erre az alapvetően férfiak által dominált területre. Vannak, akik még mindig férfias hobbiként gondolnak a szerencsejátékra, ám azt senki sem vitatja, hogy bárki élvezheti a szerencsejátékot.

Mindenhol kerestem a garanciajegyet, hogy visszaválthassam a pasimat valahol. Mi történik velük, ha harminc évesek lesznek?

Már jócskán harminc fölött jár, mégis olyan, mintha még az anyjával élne. Nem fogom egész életemben kiszolgálni…

A részeg és félrészeg pillanatok egyik gyakori beszédtémája volt közöttünk, hogy mi lenne, ha igénybe vennénk egyszerre a ‘hivatásos’ örömlányok szolgáltatásait. Nos, végül meg is tettük, de hamar rájöttünk, hogy nem vagyunk mi akkora fenegyerekek, mint gondoltuk.