A kiközösítés nem csak az iskola színterein létezik. Munkahelyen, az egyetemen éppen úgy találkozhattok ezzel az egyáltalán nem pozitív jelenséggel. Klikkesedés mindenhol van, a munka világában talán kissé finomabban űzik ezt a sportot, jobban megy a sunyi fúrás, az egymás háta mögötti pletykálkodás, kibeszélés.
Szerencsétlen áldozat mindig van, valahol adódhat olyan helyzet, hogy egy egocentrikusabb kolléga felülkerekedik egy szendébb, bátortalanabb munkatársán. A helyzet pedig tűrhetetlenné, kellemetlenné válhat, az is lehet, hogy az illető nem érti, miért került abba a helyzetbe, csak azt érzékeli, hogy valami nem stimmel, és valamiért rajta csattan az összes gonoszkodó poén, meg az összes letolás, ami a főnöktől érkezhet.
Ha lehet, ti ne asszisztáljatok ehhez, még ha túl nagy is a kísértés, hogy megtegyétek. És miért is ne lenne az, hiszen könnyebb beolvadni, mint szembeszállni a többséggel, de gondoljatok arra is, hogy lehet, egyetlen ember elég ahhoz, hogy megfordítsa a szél fújását. Miért ne lehetnétek ti azok? Miért ne segíthetnétek a kilógó lólábnak beilleszkedni? Mondom is, hogyan.
Ne álljatok be a sorba!
Ne nevessetek a vicceken, és ne értsetek egyet azzal a gondolkodásmóddal, hogy aki fura, azt jól ki kell röhögni. Sosem tudhatjátok, mi áll az illető viselkedése mögött, miről szól az élete. Lehet, ha tudnátok, egy csapásra megváltozna a véleményetek róla. Ki tudja, lehet, hogy introvertált típus, és azért olyan zárkózott, de egyébként meg tök nagy koponya. Ezt nyugodtan el is mondhatjátok a kollégáitoknak, nem kioktatásképpen, csak mint egyszerű tényt, hogy ezen gondolkoztatok. Nem ártana talán megismernetek őt jobban, nem igaz?
Vonjátok be a közös programokba!
Ez nem a középsuli, ahol kasztok szerint ülnek az emberek az ebédlőben, hanem munkahely. Hívjátok meg a közös kávészünetre vagy egy esti sörözésre. Ezek egyébként is lazább, kötetlenebb programok, könnyen lehet, hogy egy teljesen más oldaláról ismeritek meg őt.
Szembesítsétek a hiányosságaival!
Lehet, hogy neki lövése sincs arról, hogy fura, vagy vannak zavaró dolgai. Beszéljetek vele őszintén erről, lehet, hogy csupán csak ennyi kell, hogy változtasson, vagy hogy éppen megmagyarázza, honnan erednek a furcsaságai. Színtiszta asszertív kommunikáció az egész, éljetek vele!
Építsétek az önbizalmát!
Lehet, hogy a kollégátok tök jó arc és tök jó munkaerő, csupán csak visszahúzódó, félénk, kicsit antiszociális, nehezen kezdeményező. Éppen ezért kezdeményezzetek inkább ti, biztassátok, jelezzetek neki vissza, ha valami menő dolgot csinált a munkájában. A visszajelzések ugyanis meghozhatják a bátorságát, és megnyílhat előttetek, nem is gondolnátok, hogy a negatív szavak milyen romboló hatással bírnak az önbizalomra!
