Még 1835-ben éltek a Nicoleno indián törzs tagjai, akik hagyományos természetközeli életmódot folytattak San Nicolas szigetén.
A törzs többi tagját megölték, majd a megmaradtakat később Kaliforniába menekítették, ám az induló hajóból egy nő kiugrott, és visszaúszott a szigetre. Nem akart ő egyedül ott maradni, de nem találta a gyermekét, és képtelen volt ott hagyni.
Hogy a gyerkőccel mi lett, nem tudni, de Juana Maria 18 évet húzott le teljesen egyedül a szigeten.
Kormorántollakból szoknyát készített magának, fókákra vadászott, kagylót fogott, gyökereket ásott ki. Végül 50 éves korában egy a szigetre tévedt vadász talált rá, de a civilizációban Juana Maria csak két hónapot bírt ki, utána elhunyt, indián törzse egyetlen, utolsó tagjaként.
