Egy időben elárasztották a Marilyn Monroe-idézetek a Facebookot, aztán jött az ellentábor, és felháborítónak tartották, hogy a nők egy „escortlány” szavait osztogatják. Ez a jelző talán túlzás, azonban itt egy újabb indok, miért ne idézzük a legendát.
Annak ellenére, hogy Marilyn Monroe 1962-ben meghalt, máig mindenütt jelen van. Miért is ne lenne így: ő egy ikon, egy rejtély, ő a szexszimbólum. Még ma is, több mint 50 évvel a halála után, foglalkoznak vele, magazinok címlapjaira kerül, idézeteit nők milliói osztják meg a közösségi oldalakon.
„Egy okos lány csókol, de nem szeret; meghallgat, de nem hisz el mindent; és lelép, mielőtt elhagynák.” ; „Ha egy lányt meg tudsz nevettetni, bármit tudsz vele csinálni.”
A gyémánt a nők legjobb barátja.
– csak pár gyakran olvasott és hallott idézet a szexszimbólumtól. Nos, az igazság az, hogy Marilyn sosem szerette a gyémántokat, és még nagyon sok mindent nem, amiről ma a legtöbben azt gondolják. A Teen Vogue szerzője egy egész cikket szentelt annak, miért kellene abbahagynunk a Marilyn-idézetek osztogatását.
Kísérteties: előkerültek az utolsó fotók Marilyn Monroe-ról
Most egy kicsit újra köztünk él Marilyn Monroe. Olyan képek kerültek elő a legendás szexszimbólumról, amelyek pár héttel a tragikusan bekövetkezett halála előtt készültek.
A cikk folytatása ITT jön!
Állítása szerint hatalmas Marilyn Monroe-rajongó, látta az összes filmjét, elolvasta az életrajzi könyveit, és szerinte sosem mondott, tett olyanokat, amit az emberek manapság gondolnak róla. „Az emberek bálványozzák az életét, a szépségét és a munkásságát, pedig sem a férje, a közeli barátai, sem pedig az oly sokszor emlegetett terapeutája nem él már, akik mesélhetnének, milyen is volt Marilyn” – írja.
Marilyn a LIFE magazinnak egyszer azt nyilatkozta: „Nem tudok többet szembenézni önmagammal.
Az életem legnagyobb részét azzal töltöttem, hogy menekültem magam elől.
„Senki nem tudja igazán, mi ment végbe az ő fejében. Senki sem tudja biztosan, hogyan halt meg, annak ellenére, hogy a legtöbb (hitelesebb) Marilyn életrajzírók szerint véletlenül túladagolta magát. Halála után ezek az életrajzok mindenféle rémes dolgokat állítottak róla, írói úgy tettek, mintha közeli barátok lettek volna.
Marilyn szép volt és tehetséges, de közel sem volt tökéletes.
Ezek az idézetek azt a hamis Marilynt idézik, akit csak pletykákból 'ismerünk'. A legtöbb csak ürügy arra, hogy megnyugtassuk magunkat, ha buta dolgokat teszünk fiatalon. Soha nem akarta volna, hogy mém legyen belőle. Nincs itt az ideje, hogy végre hagyjuk békében nyugodni?”
Mit gondoltok, igaza van a szerzőnek?
