Egyéb kategória

Lassan számláznom kell a barátnőmnek, mert úgy érzem a pszichológusa vagyok

A legjobb barátnőm már évek óta, de úgy érzem, már nem bírom elviselni, hogy csak akkor keres, ha problémája van. Nem vagyok a pszichológusa!

vous - 2022.05.06.
Lassan számláznom kell a barátnőmnek, mert úgy érzem a pszichológusa vagyok

Az egyetem alatt lettünk nagyon jó barátnők, rengeteg programot csináltunk, és mindig együtt lógtunk bárhova mentünk. Ahogy egyre közelebb kerültünk egymáshoz, és mélyült a kapcsolatunk, úgy osztott meg egyre több mindent az életéről. Rájöttem, hogy lelkileg nagyon sérült, sosem kapott segítséget, nem is kért senkitől. Szívesen meghallgattam a problémáit, és adtam tanácsot, ha tudtam, de az idő múlásával ebből rendszer lett.

Mindig hozzám fordult

Családi probléma, tanulási nehézségek, vagy szakítás? Mindig hozzám fordult, ha gondok adódtak az életében. Sokáig tartottam magam, mert úgy gondoltam egy jó barát meghallgat és melletted áll, de egyre több terhet tett a vállamra, és a sajátjaimat is alig bírtam már cipelni…

Forrás:
Canva.com

Akkor kezdett motoszkálni bennem a gondolat, hogy ez így nem jó, amikor meghalt egy rokonom, és gyászoltam. Sokáig nem jött hozzám, és nem is találkoztunk. Mindig más dolga akadt, én pedig nagyon magányosnak éreztem magam.

Amikor már kezdtem magam jobban érezni, az ajtómon kopogtatott sírva. 

Már nem emlékszem, hogy miért is jött pontosan, csak arra, hogy szüksége volt rám. Haragudtam, amiért ő nem volt ott nekem, amikor kellett volna, de nem tudtam elküldeni, hiszen tudtam, hogy mennyire nincs jól. Csak ültem, és hallgattam őt, közben azon gondolkoztam: ez tényleg barátság?

Forrás:
Canva.com

Ezután még inkább eltávolodtunk, és csak akkor keresett fel, ha a padlón volt. Mindig elhatároztam, hogy most megmondom a magamét, és kizárom az életemből, mert nincs szükségem ilyen barátokra, de akárhányszor megláttam őt, elszállt minden bátorságom, és segítettem.

Fogalma sincs arról, hogy az én életemben éppen mi zajlik, mivel sosem kérdezi meg. Egy biztos pont lettem az életében, akihez bármikor jöhet egy terápiás kezelésre. Én pedig mindig eljátszok a gondolattal, hogy mikor menni készül, benyújtok neki egy számlát a szolgáltatásaimért, amit persze sosem teszek meg, annak ellenére, hogy megérdemelné.

Ez már régóta nem a barátságról szól, ha ilyen egyoldalú…

Úgy érzem, már sosem leszünk olyanok mint régen, ezért szeretném, ha többé nem lenne része az életemnek, de képtelen vagyok neki megmondani. Ha viszont így folytatom, akkor örök életemre én leszek a lelki szemetese, és előbb-utóbb én fizethetek majd egy pszichológusért saját magamnak…

Dalma történetét Juhász Adél jegyezte le

Ajánlott cikkek