Ez az étel sok kedves gyerekkori emléket idéz bennem. Mikor kicsik voltunk a tesómmal, nagyon szerettünk hétvégén ott aludni a mamáéknál. Eleinte volt, hogy ketten, aztán, amikor már folyton veszekedtünk, akkor csak egyenkét...
Esténként a mama szinte mindig melegszendvicset készített abban a régi fajta mini grillsütőben, ami akkoriban egyik háztartásból sem hiányozhatott. Ő keverte a krémet, imádtuk. Azért a nagyszüleimet nem úgy kell ám elképzelni, hogy vidéken élnek egy parasztházban csirkékkel. 🙂 A mai napig társasházban laknak a második emeleten. Így 80 körül és felett is szellemileg még teljesen frissek, a fiúkra is szoktak vigyázni.
Múltkor épp volt kis időm, míg magához tér a család reggel, gyorsan ki is kevertem a szendvicsrevalót, ahogy az emlékeimben élt. De nem csak reggelire jó, salátával kiadós, gyors vacsinak is tökéletes.
