Képzeld el a következő szitut. Egy barátnődtől hazafelé indulsz. Nincs még túl késő, de azért már éjszaka van, kevés ember jár az utcán, vagy éppen nem látsz egy lelket sem. Neked egy meglehetősen kihalt területen, egy rosszul megvilágított parkon kell átvágnod, hogy hazaérj. Van benned félelem és jogosan. Mert amint a fák közé érsz, meghallod, hogy valaki utánad fut. Mindjárt utol is ér.
Mit teszel?
A legtöbb nőt szinte lebénítja a félelem. Azokat is, akiknek kiegyensúlyozott, békés gyerekkoruk volt, akik a szocializációjuk során nem éltek át agressziót sosem és azokat is, akiknek volt részük ugyan agresszióban, de a VÁRATLAN támadás sokkoló feszültséget okoz – mondta Kuti Péter edző, cikkünk szakértője, aki évek óta szívügyének tekinti a speciálisan nőkre szabott önvédelmi oktatást.
Természetes a félelem és a bénultság érzése, de éppen ez a két érzés áldozattá tehet bárkit, téged is.
Az egy másik cikk témája lehet (és lesz is), hogyan NE válj célponttá és ennek nyomán áldozattá (ez a két jelző nem ugyanazt jelenti), de ebben az anyagban azt fejtegetjük inkább, mi van akkor, ha támadás fenyeget, vagy konkrétan fizikai támadás ér.
A szitu ugye adott: egyedül vagy, sötét van és valaki fenyegetően közeledik feléd, vagy már egészen a közeledben van.
A támadóval szembeni „harci üvöltést” – MEG LEHET TANULNI. És meg is kell tanulni, mert gyakorlása segít levetkőzni azokat a szociális korlátokat, amelyek a legtöbb embert megakadályozzák abban, hogy megvédje magát. Mert ahhoz, hogy megvédd magad – az üvöltésen túl – sérülést kell, hogy okozz támadódnak. És ezt még akkor sem TERMÉSZETES megtenni, ha a másik támad rád. Hiába gondolod azt, hogy ez majd jön ösztönből….. valami majd jön… de tétova csapkodás jön majd, kis hadakozás jön majd. De abban – ha nem vagy tudatos – nem lesz akkora erő és fókuszálás, amivel harc/mozgásképtelenné tudod tenni a támadót.El kell felejtened, hogy nő vagy…. hölgy…. fiatal lány… el kell felejtened a jó modort és hogy mit tanított neked az otthonod. Ki kell lépj a komfortzónádból, a civilizációs keretekből, különben tényleg áldozattá válsz.
Nagyon fontos tudnod, hogy JOGOD van dühösnek lenned és JOGOD van megvédened magad. Ahogy csak tudod, annak a dühnek az erejével, amivel szeretteidet is gondolkodás nélkül megvédenéd.
Csak éppen nem mindegy, hogy birtokában vagy e vagy sem azoknak a technikáknak, fogásoknak és tudásnak, amelyek ezt segíthetik. Tudnod kell, hova üss, tudnod kell, mivel üss. Hova rúgj. Tudnod kell, hogy védd ki a feléd induló ütést, hogy bújj ki a karoló-leszorító fogásokból, vagy hogy kerüld el, hogy azokat ellened alkalmazni tudja a támadó. Tudnod kell, hogy minden mozdulatodnak TUDATOSNAK kell lennie. Hogy minden testrészed tud fegyver lenni: a fejed, a kezed, az ujjad, a térded, a lábfejed, még a sarkad is, főleg, ha kemény talpú/ vagy sarkú- magassarkú van rajtad.
És tényleg ismerned kell az ellenfél gyenge pontjait, hiszen a támadód is csak egy ember, aki valószínűleg nagyobb nálad és fizikai erőfölényben van/lehet, de ő is sebezhető, gyengíthető, lebénítható.
Az lenne az ideális, ha minden nő birtokában lenne ennek a tudásnak, ha felkészülne arra, hogy érheti támadás és képes lenne kivédeni azt/megvédeni önmagát. Igazából persze az lenne az IDEÁLIS, ha olyan világban élnénk, ahol meg se fordulna egyetlen ember fejében se az, hogy másik embert megtámadjon…. de jelenleg EBBEN a világban élünk, ahol bárki lehet áldozat vagy tekinthetik áldozatnak, célpontnak. Az már jó, ha legalább annyira képesek vagyunk erőt felmutatni, visszaütni, hogy módunk legyen elmenekülni.
Érdemes ezzel a gondolattal időben foglalkozni és keresni egy egyéniségünkre szabott önvédelmi tanfolyamot/oktatót.