Asszonyok, feleségek, anyák és emellett írónők. Irodalmi munkásságukban benne van ez a színárnyalat, műveikre anyaságuk szintúgy kivetül, mint női érzelemviláguk palettája. Ezen a héten Író nők és írónők rovatunkban részletesen bemutatjuk Hervay Gizella, Szabó T. Anna és Palotai Boris irodalmi munkásságát, jelentősebb műveiket, életútjukat. Jöjjön tehát az Író nők és írónők: Hervay, Szabó T., Palotai, avagy erdélyi kötődések.
Hervay Gizella költő, tragikus sorsot, tragikus életutat járt be.1934-ben született Makón sokgyermekes, szegény családban. A tanulás, és az előrejutás lehetőségéért nagyon keményen kellett küzdenie. A középiskolát Zilahon végezte, mivel az édesapja munkanélkülisége miatt különböző családtagok nevelték, így került Erdélybe. Főiskolai tanulmányait a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán kezdte, majd a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán fejezte be.
Kezdetben szerkesztőként dolgozott a Napsugár, majd az Ifjúmunkás lapoknál, aztán az Ifjúsági Könyvkiadónál. Férje, Szilágyi Domokos lesz, aki költészetére rendkívül nagy hatással bír. Házasságukból egy kisfiú születik, Szilágyi Attila, más néven Kobak. A Kobak könyve, egy nagyszerű mesekönyv, amely a kisfia iránt érzett mérhetetlen szeretetből született. Olyan érzelmi biztonságot szeretne nyújtani kisfiának, ami neki sohasem adatott.
Nem is egyszerűen meseköny ez, hanem egy anya-fia közti érzelemkötelék, szeretetlánc megfogalmazódása.
Nagyrészt a kisfiú mesél, a szerző lejegyzi, röviden kommentálja az elmondottakat. Az 1966-ban megjelenő első kötetet 1968-ban követi Kobak második könyve, majd készült egy gyűjteményes kiadás is, amelyet a gyimesközéploki általános iskola tanulói illusztráltak. A negyvennégy Kobak-mesét Balázs Imre József irodalmár nyolcféle típusba sorolta: rajzos vagy életre kelt, nyelvi fantázia-mesék, Kobak tárgyi fantáziálásai, tárgy-központú mesék, felborult rend-mesék, a gyermek jóságos és költői lelkéről szóló mesék, Kobak és a többi gyerek viszonyáról szóló mesék valamint allegóriák.
