Az, hogy olykor saját érzéseinket is képtelenek vagyunk értelmezni, teljesen természetes, sokak számára ismerős jelenség. Előfordulhat, hogy egész nap szomorúak vagyunk, anélkül, hogy tudnánk, miért: ez még a kivételesen magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberekkel is előfordulhat.

Íme, 10 szabály, amely az érzések útjára jellemző:

1. Az érzelmek nem agyunk tudatos szekciójából törnek elő, ezért nincs kontrollunk fölöttük.
2. Az érzelmek semmilyen erkölcsi kódexhez nem illeszkednek. Nem jók, rosszak, helyesek vagy épp helytelenek. Egyszerűen csak vannak.
3. Noha érzelmeinket nem mi választjuk meg, bizonyos szinten felelősek vagyunk értük.
4. Az érzelmeket elzárhatjuk magunktól, de ettől még nem szűnnek meg létezni. Épp csak a fal másik oldalára kerülnek.
5. Az érzelmek egyaránt téríthetnek minket jó útra és rosszra is. A kérdés mindig az, hogy mit kezdünk velük.
6. Amikor nem törődtök egy érzésetekkel, tulajdonképpen tovább éltetitek azt. Ilyenkor ugyanis az újra és újra visszatér, amíg szembe nem nézünk vele.
7. Egyetlen módja van annak, hogy szembenézzetek egy fájdalmas érzéssel: ha teljes egészében átélitek azt.
8. Az érzelmek a gondolatok hajtóerejei, de a gondolatokat is használhatjuk arra, hogy kordában tartsuk az érzéseket.
9. Fontos, hogy olykor leüljetek és szembenézzetek a nehéz, fájdalmas érzésekkel is, és átgondoljátok, honnan jönnek ezek az érzések, mi okozza őket. Ez a feldolgozás egyetlen módja, amihez szakember segítségét sem szégyen kérni.
10. Az érzések legbenső, legmélyebb önmagunk üzenetei. Ha követitek a 9-es pontban leírtakat, saját magatokat segítitek és tisztelitek meg azzal, hogy képesek lesztek a továbblépésre.

És ne feledjétek:

a legtöbbször úgy viszonyulunk saját érzelmeinkhez, ahogyan szüleink viszonyultak a mi érzelmeinkhez. Kellő tudatossággal azonban van kiút a csapdákból is…