A fiatal lány hús-vér művészeti darabként, élő játékbabaként tekint magára. Egy átlagos napon három órát tölt azzal, hogy egészen sajátos külsejét megalkossa: a legnehezebb dolga a szemöldökével van, hiszen azt minden nap ő rajzolja fel magának, a hangulatához illő módon.

A New York-i lány testét több tetoválás is díszíti, amelyekkel emlékezteti magát „babaságára”: „Azelőtt smink nélkül nem éreztem magam igazán babának, de a tetoválások ebben segítenek” – mondja. Nem akar ő senkit sem kiakasztani, teszi hozzá, hanem egyszerűen csak arról van szó, hogy másokat is magával akar vinni sajátos fantáziavilágába.

A barátai rajonganak ezért a színes, álomszerű stílusért (pláne New York-ban, ahol a többség feketébe burkolózik), munkahelyén, a Hello Beautiful szalonban pedig abszolút önmaga lehet. Úgy véli, ha nem lenne fodrász, valószínűleg egy hegy tetején festegetne amolyan remeteként, de így másoknak is segíthet abban, hogy külsejükkel a belsejüket tükrözzék…