Újraházasodni azzal, akitől egyszer már elváltak útjaink, nagy merészség. Hiába gondoljuk azt, hogy biztonságos terepen járunk, hiszen ismerjük, mi több, nagyon is jól ismerjük a másikat, könnyen lehet, hogy nagyot változott egykori párunk. Vagy épp semennyit, és akkor garantált az újabb kudarc.
Vagyis újra összekötözhetjük azt, ami elszakadt, miért is ne, de biztosak vagyunk abban, hogy nem egy idegent engedünk vissza az életünkbe, esetleg a régi problémákat?
Természetesen a változás (a megváltozás) lehet pozitív, sőt lehet, éppen a változások miatt vált (újra) szimpatikussá, vonzóvá. Pont azért akarjuk őt nagyon, mert abba az irányba kezdett hajlani, amerre mi akartuk annak idején olyan nagyon hajlítani. Az is lehet, pont a mi kedvünkért változott nagyot, mert ő akarta igazán ezt az újra összekapaszkodást, pontosan tudta, min bukott meg a dolog, és azok kiiktatásával indult újra meghódításunkra az ex.
Azért legyünk óvatosak, mielőtt rábólintunk az egyesülésre, mert lehet a változás csak külsőség, csak egy szerep, és amint komfortzónán belülre kerül párunk, róni kezdjük majd a jól ismert köröket.
A cikk folytatását ITT olvashatjátok tovább.
