Számtalan népi megfigyelést ismerünk, amelyeket vagy elfelejtettünk már, vagy annyira a nagyvárosok közepén élünk, hogy nem vesszük hasznát. Pedig egy-kettő alkalmazható.

Esőre számíthattok, ha

• nagy udvara van a Holdnak;
• vagy nagyon sárga a Hold, mintha sajtból lenne;
• ha közelről hallani a vonatokat;
• ha alacsonyan szállnak a fecskék;
• csípnek a legyek;
• gyorsabban szaladgálnak a hangyák;
• összeáll a só.

Erős szél lesz, ha

• vörös az ég alja;
• vörös a Hold, mint a Quimby számában;
• vörösnek tűnik a Nap, amikor felkel.

Meleg lesz, ha reggel

• párás a levegő,
• bőséges a harmat,
• a tücsök is ciripelt éjszaka.

A felhők is utalnak az időjárásra, hiszen alakjukat a légmozgás, frontok is befolyásolják. Nézzétek csak, mit jelentenek a következő fő felhőtípusok:

Gyönyörű, nem igaz? Szépen gömbölyödő bárányfelhők ezek. Általában hidegfrontot jósolnak, nagy nedvességtartalomra utalnak, viharokat, zivatarokat jeleznek.

Számtalan változatuk van, de általában a melegfrontokat jelzik. Nagyon magasan, 6000 méter felett keletkeznek és jégkristályokból állnak. Általában jelzik a nagy magasságú szél irányát, erősségét, és sosem származik belőlük csapadék.

Olyan vékonyak, hogy a Nap és a Hold tisztán látható rajtuk keresztül. 5000 és 12 000 méteres magasság között keletkeznek, szintén jégkristályokból állnak. Ha a mennyiségük növekszik az égen, akkor masszív időjárási front előrejelzőivel van dolgunk.

Gyakran hidegfront előtt láthatóak ezek a felhők, amelyeknek számtalan megjelenési formája van. A legtöbbször szürke vagy fehér lepelként jelenik meg, de szabályos felhőbordákból is állhat.

Ez a szürkés, kékes felhőlepel a legtöbbször melegfront érkezését jelzi.

Felfelé áramló légmozgás hozza létre, 600 és 3000 méter között keletkezik. Ha magasan feltornyosodott, záport, jégesőt hozhat, majd zivatarfelhő állapotba alakulva heves zápor, villámlás, jégeső is járhat vele.

Ezek az alacsony szintű rétegfelhők általában ködre emlékeztetnek. Gyakran tényleg maga a felemelkedő köd hozza létre, általában szitáló eső vagy szemcsés hó hullik belőle. Akár hetekre bent ragad egy-egy medencében, emlékezzetek csak a hetekig tartó, nap nélküli őszi-téli időszakokra.

Magassága 12–18 kilométer is lehet, felnyúlhat egészen a sztatoszférába. A gomolyfelhők növekedése okozza, de hidegfrontok előtt is létrejöhet. Általában esőt, jégesőt hoz.

Ha nem is tanuljátok meg őket (azért ez mégsem egy tudományos cikk), de kedvet kaptatok a felhőnézegetéshez, számtalan olyan oldalt találtok, ahol elmélyedhettek a felhők rejtelmeiben.