Molnár Nini modellként lett ismert a divatszakmában, ma mégis inkább táskatervezőként emlegetik. Mindössze másfél éve indította el a vállalkozását, de azt ő maga sem gondolta volna, hogy a márkája ilyen hamar berobban majd a köztudatba. Legnépszerűbb darabja, a Pombag egy csapásra a bloggerek és a fashionisták kedvence lett – innen pedig nem volt megállás. Nemrég az év kiegészítőtervezőjének választották a Glamour Women Of The Year gálán, mi pedig az újonnan nyílt showroomjában beszélgettünk vele.
Kifogástalan megjelenés, sugárzó kedvesség. Ninin látszik, hogy a helyén van, és boldoggá teszi az, amit csinál. Olyan szenvedéllyel beszél a munkájáról, amivel nem mindennap találkozik az ember.
Nemrég nyílt az üzlet, mit lehet róla tudni?
Hárman álltunk össze a showroom megálmodásához és megalkotásához, így a Nini Molnar táskák mellett Zia divatos street style ruháit és Wessely gyönyörű ékszereit kínáljuk. Azzal a céllal nyitottuk az üzletet, hogy Budapest szívében létrehozzunk egy csajos, cool helyet. Bármikor szívesen várunk bárkit egy kis beszélgetésre, tanácsadásra, vásárlásra.
Miért pont a táska a szenvedélyed?
Mert sokkal több lehetőség van benne, mint azt elsőre gondolnánk. Az emberek gyakran csak egy funkcionális tárgyként tekintenek rá: sokaknak annyi a fő szempont, hogy lehessen bele pakolni, a többi már mindegy. De szerintem a táska ennél sokkal több! Nagyon sokat adhat egy outfithez, ha kellő figyelemmel választunk: egy unalmasnak hitt farmer–póló összeállítást is azonnal fel lehet dobni egy stílusos darabbal. Ha viszont nem figyelünk rá, akkor romba is dönthetjük vele az összképet.
A szenvedélyből hogy lett vállalkozás?
Amikor Londonban éltem, gyakran bámultam a luxusüzletek kirakatait, ahol szebbnél szebb táskákat kínáltak – de méregdrágán.
Sokat gondolkoztam azon, miért szállnak el annyira az árak, ha minőségi darabokról van szó, aztán egyszercsak felmerült bennem, hogy miért is ne csinálhatnék kiemelkedő minőségű darabokat elérhető áron.
Ennek már másfél éve – mostanra pedig nyilvánvalóvá vált, hogy nagy az érdeklődés a márkád iránt. Gondoltad volna, hogy ilyen hamar idáig jutsz?
Reménykedtem benne, de álmaimban sem gondoltam volna, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen messzire juthatok. Kis lépésekben akartam haladni, de az első pillanattól fogva olyan nagy siker övezte a darabjaimat, hogy végül felgyorsultak az események.
Nem tanultad a tervezést, de gondolom, a divatszakmában eltöltött évek alatt sok minden ragadt rád.
A modellkedés során nagyon sok kiváló szakembert és márkát ismertem meg, ami jót tett a szépérzékemnek. A fotózásokon figyelhettem a körülöttem dolgozó stylistokat, sminkeseket, fodrászokat – akiktől mind-mind nagyon sokat tanultam. Természetesen az sem egy utolsó szempont, hogy a modellkedés révén komoly kapcsolati tőkére tettem szert, így az indulásnál pontosan tudtam, hogy kihez kell fordulnom, ha össze akarok hozni egy kampányfotózást.
Honnan jött az inspiráció az első táskádhoz?
A Pombag volt az első darabom, ami mongóliai bárányszőrből készül. Ez egy nagyon kellemes, puha szőr, amit egyébként meglepően egyszerűen karban lehet tartani. A 2015-ös őszi-téli szezonban ez a racka jellegű szőr nagyon divatosnak számított, rengeteg kollekcióban köszönt vissza, ezért egyszer valahogy kipattant a fejemből, hogy miért ne készülhetne belőle táska is. Azóta már eltelt pár szezon, de a Pombag abszolút közönségkedvenc maradt, töretlen a népszerűsége.
Egy ennyire karakteres darabnál nem merül fel az a veszély, hogy hamar kimegy a divatból?
Felmerülhet, de szerintem egy annyira vidám és aranyos kiegészítőről beszélünk, ami után mindig megfordulnak az emberek az utcán. Ezt én is tanúsíthatom, hiszen a tervezés után tesztelem is a saját táskáimat, azaz aktívan használom őket.
Amikor a Pombaget viselem, látom, milyen hatást vált ki az emberekből: sokakat megmosolyogtat és jókedvre derít.
Nem egyszer állítottak már meg amiatt, hogy a márkája felől érdeklődjenek. Szerintem ez a figyelem és érdeklődés megunhatatlan darabbá teszi.
Luxusminőséget akartál kínálni elérhető áron – hogy érzed, ezt sikerült megvalósítani?
Ami a minőséget illeti, én csak a tervezésben veszek részt, az elkészítést már profikra bízom. Sokáig kerestem azt a csapatot, aki kellő tapasztalattal rendelkezik, de szerencsére meg is találtam őket.
A Nini Molnar táskákat ugyanazok a hazai szakemberek készítik, akik olyan nagy, nemzetközi divatházak darabjaiért is felelősek, mint a Chloé vagy a Givenchy.
Azt gondolom, ez kellő garancia a minőségre, szerintem sikerült a luxusminőséget elérnünk. Ami az árakat illeti, igyekszünk lent tartani őket, de van egy határ, ami alá már nem tudunk menni, hiszen egy minőségi termék előállításának költségei is vannak.
Az elérhető ár önmagában azért szubjektív. Biztos sokan nem ezt az árkategóriát neveznék elérhetőnek. (Egy Pombag nagyjából 40 000 forint – a szerk.)
Természetesen én is azt gondolom, hogy pénzt költeni csak megfontoltan szabad – viszont azt tapasztalom, hogy sokan úgy verik magukat komoly kiadásokba, hogy közben ezt észre sem veszik. Szezonról szezonra vásárolják a fast fashion üzletek olcsónak kikiáltott táskáit, amik aztán pár hónap után tönkre is mennek – és ha éves szinten nézzük, akkor ezek az emberek talán még többet is költöttek, mint azok, akik egy jó minőségű darabba fektettek be.
Tiniként én is gyakran vásároltam az olcsóbb üzletekben, aztán szép lassan rájöttem, hogy hosszú távon költséghatékonyabb megfizetni a minőséget.
Szerintem mindenkinek át kell gondolnia, hogy amit épp vásárolni akar, az mennyire lesz időtálló – mert ha időtálló, akkor az évek során megtérül a “befektetés”. A táskáim tényleg szuper minőségűek, így ebben az esetben nem áll fenn annak a veszélye, hogy a szezon végére megadnák magukat.
Szenvedélyes táskarajongók vagytok?
Akkor a korábbi cikkeink közt biztos találtok olyat, ami nektek szól!
Ha a fenntarthatóság és az újrahasznosítás kiemelten fontos számotokra, akkor ezt ajánljuk: Ahol nem csak egy szuper táskával lettem gazdagabb: újrahasznosító workshopon jártam a Mittersisters műhelyében
Ha inkább a hátizsákok jönnek be, akkor ezt: „Egy belvárosi kocsma pincéjéből indultunk, sörösrekeszek között varrtam az első modelleket” – az YKRA alapítójával beszélgettünk
Ha az elérhető árú, csajos darabok érdekelnek titeket, akkor pedig ezt: „Talán a divat az egyetlen téma, amiről nem szeretek beszélgetni” – interjú Ágóval, a Zoe Phobic tervezőjével
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
