Meg se tudnánk számolni, napi szinten hány emojit biggyesztünk oda a mondatok végére, ha csetelni kezdünk egy baráttal. Vagy akár távoli ismerőssel. A smiley-k a beszélgetések részeivé váltak; de vajon mit árul el rólatok, ha gyakran használjátok őket?
Mi az első dolog, ami eszetekbe jut, amikor a legjobb barátnőtök hirtelen nem ír hangulatjeleket az üzenetébe? Valószínűleg az, hogy haragszik vagy rosszkedve van. Bizony, az emojikból (vagyis ezek hiányából) már ezt is meg tudjuk állapítani, így talán érthető, hogy sokat elárul rólatok, mennyiszer biggyesztitek őket oda a mondatok végére.
Három pszichológus vette közelebbről szemügyre azt, valójában mennyire kihat a személyiségünk megítélésére a smiley-használat. Azok, akik gyakran írnak mosolygós fejet vagy egyéb emojit az üzeneteikbe, nagyon barátságosnak, empatikusnak és sokkal megközelíthetőbbnek tűnnek az emberek számára. Arra azonban figyelmeztetnek, hogy válogassátok meg alaposan, kinek mit küldtök, és mennyit; egészen máshogy értelmezik ezt a barátaitok, és megint másképp a főnökeitek.
Persze azért a kérdés felmerült bennem is; az idősebbek jóval ritkábban írnak hangulatjelet, akkor ennek most azt kell jelentenie, hogy ők barátságtalanok? Dehogy! Sőt, ha egy huszonéves választja ritkán az emojikat, akkor sem feltétlenül erre utal – de az tény, hogy a környezete kevésbé látja őt empatikusnak és kedvesnek.
Ha használjátok a Messengert, ez a cikk kötelező! – Netikett csetkirálylányoknak
Ma már (sajnos) szinte többet beszélünk a barátainkkal írásban, mint szóban. Gondoljatok csak bele, a ti telefonotok hányszor „pittyeg” egy nap? Szerintem biztosan többször, mint amennyiszer csörög… Na, de ahogy a szóbeli kommunikációban, úgy írásban sem mindegy, hogy mit mondunk, és hogyan. Úgyhogy, csetkirálylányok, készüljetek: most jön egy kis netikett!
A cikk folytatásért IDE kattintsatok!