Ha azt gondoljátok, minden rajta van a címkén, csak le kell csekkolni, csalódni fogtok. A ruhába varrt ismertető sokszor alig tartalmaz adatot arra vonatkozóan is, hogy hol és ki készítette a terméket. Az alapanyag összetételét viszonylag gyakran feltüntetik, de azt már annál ritkábban, hogy ez honnan származik.

Ráadásul a gyapot permetezése során használt vegyszerek, a bőrök feldolgozását segítő kémiai anyagok, a textilfestéshez használt kemikáliák nemcsak a ruhaiparban dolgozókat veszélyeztethetik, hanem sokszor a vásárlókat is. Nem egyszer előfordult, hogy a gyorsan, sokat és olcsón termelő gyárak termékeit vissza kellett hívni, mert túl magas volt a bennük található veszélyes anyagok mennyisége. Ha azt mondom, hogy a bőráru kapcsán ez elsősorban a babacipőket érinti, akkor talán érzitek, milyen nagy a súlya annak, hogy jól válasszatok.

Hosszan lehetne sorolni a veszélyforrásokat, de inkább nézzük, milyen alternatívát kínál a ruhaipar azoknak, akik szeretnének odafigyelni a környezetre, az állatokra és a ruhaiparban dolgozókra is. A tudatos ruhavásárlás valójában a nem vásárlással kezdődik, hiszen ha belenéztek a szekrényetekbe, valószínűleg évekig ellennétek a benne található ruhákkal (főleg, ha ilyen jól kombináljátok őket), de azért lássuk be, nem ez a legvalóságosabb alternatíva.

Ha már vásároltok, akkor vegyetek kevés, minőségi terméket. Ezek valószínűleg drágábbak, mint a fast fashion üzletek kínálatában fellelhető ruhák vagy kiegészítők, cserébe biztosan tartósabbak, és magatoknak és a környezetnek sem ártotok velük.

Szemétbe szánt anyagcafatot és levetett férfifarmert viselni menő!

Régen minden rendes családban volt varrógép, varrósarok, varródoboz, mára olyan, mintha teljesen elfelejtettük volna, mire való a tű és a cérna. Azt sem tudjuk, milyen öltések léteznek, a varrógépet pedig fel sem ismerjük, nemhogy használni tudjuk – tisztelet a kivételnek. Pedig a régiből, a hulladékból születhet új; a javított, foltozott, átalakított, pimpelt pedig az eldobható tudatos, okos alternatívája. Lehet, hogy a fekete örök, de mi lenne, ha ezentúl zöldben gondolkoznánk akkor is, ha csak egy kis feketéről van szó. A cikket ide kattintva olvashatjátok tovább.

Télen én is szívesen viselek oversize kötött pulcsikat, puha, takarónak is beillő sálakat. Ha fenntartható megoldásban gondolkoztok, akkor a következő pulcsialapanyagok jöhetnek számításba.

A biogyapjú ökológiai gazdálkodásban, egészséges, vegyszermentes környezetben tartott boldog jószágok gyapja, amelyet az állatok bántalmazása és sérülése nélkül nyírnak le. Magyarországon maximum 5 százalék műszálat keverhetnek a gyapjúfonalba, és akkor még helytálló a 100 százalékos gyapjú elnevezés. A merinó juhok szőréből készült pulcsi nagyon könnyű, nem szúrós.

Vannak, akik számára maga az állattartás is felvet kérdéseket, ők valószínűleg a növényi alternatívákat választják majd, mert puha pulcsi növényi szálakból is készülhet.

Forrás:

VOUS

A bambuszt ma már a gyapot nagyon komoly versenytársának tartják. Egyrészt termesztéséhez sokkal kevesebb vízre van szükség, viszont sokkal több szén-dioxidot nyel el a környezetből, mint az ugyanakkora területű erdő. A kártevők sem szeretik, így permetezni sem kell a növényt, amely elképesztően gyorsan nő. Előnyös tulajdonsága a jó nedvszívó és légáteresztő képesség, amely a pamut elé helyezheti.

Mindenki kitörő örömmel fogadta a hírt, hogy az Adidas óceáni hulladékból készített cipőt, amelyhez természetesen PET-palackot is felhasználtak. Azóta beindult a sorozatgyártás is, így tényleg elképzelhető, hogy a márka 2017-re szinte teljesen átáll arra, hogy cipőiket így készítik.

2016 egyik legizgalmasabb vörös szőnyeges megjelenése Emma Watson nevéhez fűződik, akire sok egyéb mellett azért is érdemes figyelni, mert a fenntartható divat elkötelezett támogatója. A 2016-os Met-gálára PET-palackok újrahasznosításával készített ruhában jelent meg.

A PET-palackokból azonban pulcsi is készülhet. A polár alapanyagot valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, akinek köze volt a kilencvenes évekhez. Bár egy ideig a PET-et felváltotta a poliészter, ma párhuzamosan használják a két mesterséges alapanyagot. A Recyclable Polar például 100 százalékban újrahasznosított környezetbarát fonal, amely Európában gyűjtött műanyag palackokból készül. A drágább ár garancia arra is, hogy a pulcsi nem bolyhosodik, csomósodik vagy megy tönkre olyan hamar, mint az olcsóbb termékek.

„Nem csepp a tengerben, fontos, hogy ő mit és hogyan cselekszik!” – környezettudatosság a gyereknevelésben

Mosható pelus, szelektív szemétgyűjtés – ez csak a kezdet, de vajon a mai mamik hogyan nevelik környezettudatosságra a gyerekeiket? Őket kérdeztük.

A cikket ide kattintva olvashatjátok.

Bár a bőrt sokan a környezetre nem ártalmas, nemes alapanyagnak tartják, a ma kapható, olcsó bőrök sok esetben nem felelnek meg ennek az állításnak. Az olcsó bőr a rossz körülmények között tartott állatoktól indul, a feldolgozása során a legolcsóbb és leginkább környezetszennyező anyagokkal kezelik, hosszan utaztatják a világrészek között. A kétes eredetű termékeket aztán fillérekért adják el, silány minőségük miatt pedig hamarabb a szemétben landolnak, mint minőségibb társaik. Ráadásul sok esetben nem is tudják újrahasznosítani őket.

A technikai feljődés és az alternatív anyagokkal való kísérletezés ma már olyan fázisába lépett, hogy a bőrt és a bőröket helyettesítő műbőrt hamarosan lecserélhetjük izgalmas anyagokra, amelyek sem az állatoknak, sem a környezetnek nem, vagy lényegesen kevésbé ártanak.

Carmen Hijosa spanyol dizájner alkotta meg a Piñatex névre keresztelt bőralternatívát, amely az elnevezése miatt azért nagy kihívást jelentene a magyar reklámszakembereknek. Az ananászlevél rostjaiból kinyert szálakból állítják elő, amelyek a növények szüretelésekor amúgy is a kukában végeznék.

A Piñatex majdnem olyan tartós, mint a valódi bőr, de előállítása fenntarthatóbb és olcsóbb is, de egyelőre nem 100 százalékosan lebomló. Az Ananas Anam nevű startuppal összeállva az anyagot egy barcelonai textilgyárban készítik, de a leveleket a Fülöp-szigetekről szállítják.

A legismertebb projektjük talán az volt, amikor a Pumával közösen készítettek egy kollekciót. A fényképek bejárták a világsajtót, de a tömegtermelés beindításáról egyelőre nincsenek hírek.

Forrás:

VOUS

Vegán övek készítésére szakosodott a Noani nevű kis cég, amely először eukaliptuszlevelek rostjaira támaszkodott, ma már azonban felváltva dolgoznak eukaliptusszal és ananásszal. Az övek tartósabbá tételéhez szükségük van némi poliészterre is, de csakis újrahasznosított verziót használnak. Úgy tűnik, hamarosan az övek mellett táskákat is piacra dobnak.

Szintén startupként működik az a San Franciscó-i cég, amely a gombákat látja a bőr tökéletes alternatívájának. A micéliumot (a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak szövedéke – a szerk.) használják fel az ál-bőr előállításához.

Megjelenésre pont olyan, mint a valódi bőr, ráadásul vízálló és légáteresztő is, csak az élettartama sajnos még nem elég hosszú ahhoz, hogy teljesen kiváltsa a bőrt. A hírek szerint azonban jól haladnak a fejlesztéssel és 2017-ben tervben van, hogy két cipőgyártó céggel is megállapodnak.

8 + 1 jó érvem van amellett, miért ne vásároljak a divatvilág gyorséttermeiben

Busszal és villamossal jövök a szerkesztőségbe Budapest legforgalmasabb útvonalain. A 45–50 perc alatt, amíg beérek, tíznél több óriásplakát és citylight hirdeti, hogy most azonnal vennem kell egy új ruhát a Mangóban, a H&M-ben, a Zarában–- a divatvilág gyorsétteremjeiben –, mert must have idén őszre. És már megérkezett a karácsonyi kollekció is. Egészen pontosan 8 + 1 jó okom van arra, hogy ne adjam be a derekam.

A cikket ide kattintva olvashatjátok tovább.