A téli nem túl gazdag gyümölcskínálat egyik üdítő, kicsit ünnepibb darabja az ananász, amit ma már szinte minden zöldségesnél és a hiperek-szuperek kínálatában is megtalálunk, és sokszor egész jó áron. Megpucolva, magában vagy turmixba téve is mennyei, ha jó érett, de pazar desszertet is készíthetünk belőle, méghozzá percek alatt és pofonegyszerűen.
A téli nem túl gazdag gyümölcskínálat egyik üdítő, kicsit ünnepibb darabja az ananász, amit ma már szinte minden zöldségesnél és a hiperek-szuperek kínálatában is megtalálunk, és sokszor egész jó áron. Megpucolva, magában vagy turmixba téve is mennyei, ha jó érett, de pazar desszertet is készíthetünk belőle, méghozzá percek alatt és pofonegyszerűen.
Kit ne csábított volna a friss ananász látványa és illata a boltban, amikor tudjuk, hogy frissen sokkal finomabb és egészségesebb, mint a konzerv, cukrozott változat? Aztán inkább mégsem vesszük meg, mert őszintén szólva elég gazdaságtalan, nagy részét el kell dobni, hogy az élvezhető gyümölcshúst kinyerhessük. Egészen mostanáig, mutatjuk, hogyan használható fel szőröstül-bőröstül egy egész ananász!
Az utóbbi évek egyik legszexibb bőrhelyettesítő alapanyaga a Piñatex®, amelyet az ananászszüretek során keletkezett melléktermékből, az ananász leveleinek erős rostjaiból készítenek. Magyarországon egyedül Grőbné Vadas Erika dolgozik vele. A Tender Toes fő profilja a babamokaszin, de 2018-ban megjelentek a felnőtt cipők is a kínálatban. Erikáék szentendrei családi házában találkozunk, hogy – stílusosan – egy pohár ananászlé mellett beszélgessünk.
Könnyű és krémes, igazi frissítő nyári desszert az ananász mousse, lágy és selymes kanalazgatni való, ami ráadásul nagyon egyszerűen és gyorsan elkészíthető, és egy-két csavarral akár különlegességé is alakíthatjuk.
A színek forradalma nem ismer határokat. Olyannyira, hogy már nemcsak ékszereken, ruhákon látjuk viszont az újabbnál újabb, szemet boldogító színeket, hanem ehető dolgokon is. Most például ananászon!
Kérjük szépen vissza a jó időt, hogy elővehessük a szandálokat meg a tavaszi ruhákat, és végre megint legyen kedvünk színes meg mintás holmikat viselni. Köszönjük.
Amikor a textiliparon belül zajló kizsákmányolásról van szó, gyakran leragadunk a ruháinkat kiszabó, összeállító dolgozóknál, akik alternatív munkalehetőség hiányában a legtöbbször borzalmas körülmények között végzik a napi 12–16 órás munkájukat. A ruha előállítása azonban nem itt, hanem az alapanyagnál kezdődik. Aki tudatosan vásárol ruhát, próbál arra is odafigyelni, hogy például az őt körbeölelő téli pulcsi vagy oversize kendő története honnan indult.