Hálás vitatéma irodalmár berkekben, hogy valóban Shakespeare írta-e a neki tulajdonított műveket vagy valaki más. A világirodalom nagyjainak élete és munkássága sok esetben vet fel izgalmas kérdéseket, ám a tudományos alapokon nyugvó elméletek mellett számtalan őrült teória is létezik. A legelvetemültebb elképzeléseket gyűjtöttem össze.
Charlie Lovett magyarul nemrég megjelent regényében arra tesz kísérletet, hogy közelebb hozza Jane Austen életét az olvasókhoz. Az Első benyomások a legendás Büszkeség és balítélet keletkezésének körülményeiről fest színes képet, ezzel párhuzamosan pedig napjaink Angliájában egy Austen-rajongó nyomozása miatt izgulhattok.
Lovett regénye romantikus fantáziajáték Jane Austen életéről modern krimibe ágyazva, mások azonban nem riadnak vissza a meredekebb történetek megalkotásától sem. A következő példák igazolják, hogy nemcsak az írók, hanem sokszor az olvasók is határtalan fantáziával vannak megáldva.
Gyilkos sorok a Brontë családban
Kevés család rendelkezik annyi tehetséggel, mint a Brontë família. Anne, Emily és Charlotte Brontë egyaránt maradandót alkotott az irodalomban, elég csak a Jane Eyre, az Üvöltő szelek vagy az Agnes Grey sikereire gondolni. Mindhárom nővér halálát tuberkulózis okozta, ám James Tully The Crimes of Charlotte Brontë című könyvében sokkal vadabb teóriával állt elő.
A kriminológus szerint Charlotte féltékeny volt testvéreire, ezért összeállt apja kurátorával, Arthur Bell Nichollsszal és megmérgezte a famíliát. Mesterkedésük eredményeként Emily 1848-ban, Anne pedig egy évvel később vesztette életét. Charlotte-ot végül elárulta Nicholls, és követte nővéreit a sírba. Tully elméletét nem vették túl komolyan, és csak azután talált kiadót könyvének, hogy a dokumentarista stílust mellőzve fikcióként írta újra.
„Jane rengeteg étele megérdemli, hogy napjaink asztalaira kerüljön” – avagy érdemes újra leporolni Jane Austen receptjeit!
Jane Austen műveiért, illetve a regényeiből készült filmekért a mai napig odáig vagyunk. Hogy miért? Mert minden bennük van, ami egy nőt levesz a lábáról: szerelem, romantika, baráti és családi kapcsolatok, kritikai realizmus, irónia és megannyi finom étel.
Szerkesztőnk, Mojzes Nóra – akiket a cikkekben sokszor Mojziként emlegetünk – meg is főzött egy klasszikus receptet. Ide kattintva olvassátok el!
Hasfelmetsző Lewis
Évszázadok óta mozgatja az emberek fantáziáját, hogy ki volt valójában Hasfelmetsző Jack, Whitechapel rettegett sorozatgyilkosa. Az egyik leghajmeresztőbb teória szerint a környék prostituáltjait brutálisan megcsonkító rém nem volt más, mint Charles Lutwidge Dodgson – ismertebb nevén Lewis Carroll. Richard Wallace Jack the Ripper, Light-Hearted Friend azt állítja, az Alice Csodaországban írója barátjával, Thomas Vere Bayne-nel szövetkezve követte el az 1880-as évek legkegyetlenebb gyilkosságait.
Wallace érvelése finoman szólva is több sebből vérzik.
Gyanúját a Carroll könyveiben található anagrammákra alapozza, és úgy véli, az egyes mondatok betűit átrendezve komoly utalásokat találunk a bűntettekre. Elméletének alátámasztására emellett megkísérli felhasználni Carroll vonzódását a 42-es számhoz, ám magyarázata ezen a téren is erőltetett kissé – az egyik áldozat például 24 éves volt, ami ugye a 42 visszafelé, és vajon kinek a könyveiben szerepel többször is ez a szám?
Aligha meglepő, hogy Wallace teóriáját tudományos berkekben még említés szintjén sem tárgyalják.
Tolkien és az okkultizmus
Számos összeesküvés-elmélet tárgyalja J. R. R. Tolkien okkultista kötődését. A teóriák szerint a nyelvész-író regényein keresztül próbálta az Új Világrend követésére és sötét mágiák űzésére buzdítani olvasóit. Úgy vélik, A gyűrűk ura-trilógiában Gandalf alakját a híres okkultista, Aleister Crowley alakja ihlette, Frodó pedig egy zöldfülű kezdő, aki Gandalf segítségével szeretne elmerülni a sötét tanokban. Minden idők egyik leghírhedtebb konteó-gyártója, John Todd egyenesen azt állította, hogy Tolkien az Árnyak Könyve című Wicca-szövegből lopott regényeihez, és rúnái valójában a boszorkányábécéből származnak.
Az Illuminati-mániákusok szerint Szauron szeme a rend mindent látó szemének felel meg, ráadásul A gyűrű verse egy agymosásra szolgáló varázsige. Természetesen bizonyítékuk is van erre: Tolkien Oxfordban tanított, amelyet „nyilvánvalóan” az Illuminati irányított. Az író manipulatív regényeivel fel kívánta puhítani az olvasók ellenállását, előkészítve őket az Új Világrend érkezésére.
Albert Camus, a KGB áldozata
Egész Franciaország gyászolta Albert Camus-t, amikor 1960-ban tragikus autóbalesetben életét veszítette. A Nobel-díjas író eredeti tervei szerint vonattal utazott volna Provence-ból Párizsba a karácsonyi ünnepek után, ám barátja, Michel Gallimard felajánlotta, hogy elviszik kocsival. Gallimard kocsija a jeges úton kisodródott és fának csapódott, mindkét utas halálát okozva. Az olasz Corriere della Sera lap szerint ugyanakkor nem egyszerű baleset történt, hanem szovjet kémek által kitervelt és végrehajtott gyilkosság.
Az elmélet alapjául Jan Zábrana naplója szolgál, amelyben a cseh költő és fordító azt írja, egy informátora szerint a KGB ügynökei egy speciális szerkezettel megrongálták a kocsi autógumiját, és ez vezetett a karambolhoz. Camus-nek állítólag azért kellett lakolnia, mert nyíltan kiállt a magyarok mellett 1956-ban, ráadásul a hazájában árulónak titulált Borisz Paszternakot is támogatta. Bár az elképzelés még mindig közelebb áll a valósághoz, mint a fenti teóriák, Camus önéletrajzírói továbbra is a véletlen balesetben hisznek.
„Hazát akar, Szabadságot akar, élni akar, és azért halni is kész” – 1956 egy magyar grófnő szemével
Gondoltatok már arra, hogy milyen lehet, amikor egyik napról a másikra mindent elveszítetek, és magányos száműzetésbe kell vonulnotok a szeretteitektől távol? Pallavicini-Andrássy Borbála grófnő naplójában az 1956-os forradalom időszaka is képbe kerül.
A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok!
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
