A Masat-1 a magyar és satellite szavakból képzett szó. Ez az első teljesen magyarok által készített kisműhold. Dr. Gschwindt András, a projekt vezetője így nyilatkozott a kezdeményezésről:
„A 10 x 10 cm-es kis kocka alapvető működési elve megegyezik a világ vezető államaiban készült ‘nagy elődök’ működési elveivel. Mind a tervezők, támogató szakértők, mind a készítők – ők jobbára mérnökhallgatók – tisztában voltak az űrben várható működési nehézségekkel. Előre felkészültek, megtanulták, a jövőben is alkalmazni tudják a működési feltételeket. Ilyen például a nagy hőingadozás és egyéb űrbéli viszontagságok.”
Miért éppen kocka?
Mi, magyarok a kockákban jók vagyunk – ezt bátran ki merem jelenteni. Gondoljunk csak a Rubik-kockára, amit a mai napig a legnagyobb hollywoodi filmekben láthatunk viszont, a Forma–1-es rajtkockákról nem is beszélve, ahol tizedmásodperceken harcolnak az indulók. De ne térjünk el a tárgytól! „A kocka 2000-ben az amerikai Twiggs professzor ötlete volt. 2006 decemberében hívtam meg Schilling professzort Würzburgból, aki egy mintakockát hozott magával” – mondta a formáról dr. Gschwindt András.
A Masat-1 kocka alakjának fontos mérnöki oka is volt: „A kisműholdak űrbe juttatása rakétákkal valósul meg. A rakétában való elhelyezés, a rendelkezésre álló térfogat optimális kihasználása az azonos méretű, illeszkedő felületű alakzatokkal érhető el. Erre a legmegfelelőbb forma a kocka” – mondta dr. Gschwindt András. Az adjunktus úr mellett Horváth Gyulától, a projekt egyik tagjától is kaptam magyarázatot a kocka formára: „Az alakját annak köszönheti, hogy CubeSat szabvány szerint készült, mely szabvány lehetővé teszi, hogy ilyen kisméretű műholdakat költséghatékonyan tudjunk pályára állítani.”
A végtelenbe és tovább!
A Masat-1 ötlete megszületett, az építés és a mérnöki munka elkezdődött. Horváth Gyula következőképp emlékszik a kezdetekre és a fejlesztés munkával teli 5 évére: „A hazai műholdépítés gondolata sokakban felébredt már korábban is. A lényeg az, hogy a gondolatot tett kövesse, ami a tényleges megvalósításhoz vezet. Az ehhez kapcsolható gondolat 2007-ben ébredt egy műegyetemi hallgatóm fejében, amit nehézségekkel teli 5 év követett a megvalósításig és a rakétastartig. A szakmánk természetéből fakadóan akadályok mindig vannak, ezek kellenek is a fejlődéshez. Az összetartó és proaktív csapatnak hála nem kellett a feladáson gondolkodni, a csapatmunka átlendített minket az akadályokon.”
2012. február 13. A Masat-1 startra készen hetedmagával a rakétában. „Büszkeségünk, hogy csak egyedül bizonyult hosszú távon működőképesnek. Nem elhanyagolható, hogy a kis méret olcsóbb pályára juttatást is jelent, így kerülhettünk az esélyesek közé” – mondta dr. Gschwindt András.
Horváth Gyula a startról: „A felbocsátás izgalmas 71 perc volt, míg a startállásról elindulva pályára állt a műhold, ahogy mindenki izgatottan várta az első jeleket a földi állomáson, az volt a start napjának legmeghatározóbb pillanata.” A kisműhold elindult nagy útjára hiba nélkül teljesítve küldetését. Több fontos állomás volt élete során, ebből az egyik, amikor az első jeleket, képeket küldte nekünk a Földre. Horváth Gyula nosztalgiával emlékszik vissza:
2012. március 8-án töltöttük le az első saját készítésű űrfelvételeinket, melyet a bolygónkról készítettünk. Katartikus élmény volt, mintha a saját szemünkkel láttuk volna ‘kívülről’ ezt a csodálatos bolygót.
Dr. Gschwindt András így idézi fel azt a napot: „Az első képek bizonyították, hogy a világűr valóban nagyon sötét. Időbe tellett, amíg rájöttünk, mikor látja a műhold piciny kamerája a Földünket. Ausztrália egy részét pillantottuk meg az első képeken. Felejthetetlen élmény volt!”
Egyszer minden véget ér
A Masat-1 2015. január 10-én fejezte be pályafutását. Több mint tizenötezerszer kerülte meg a Földet, bebizonyítva a mérnöki munka tökéletességét. Ezredik napján kiállítottak egy másolatot a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Masat-1 2015. január 8-án mint hullócsillag fejezte be útját és égett el a légkörbe érve. Horváth Gyula szavaival: „A visszatérés kettős élményét sem hagytam volna ki, egyrészt sajnáltuk mindannyian az elmúlását valaminek, másrészt felemelő volt ezzel a csapattal egy ‘virrasztás’ – hiszen hajnali 1 óra előtt égett el a légkörben – keretében felidézni a fejlesztés és az üzemeltetés meghatározó éveit.”
A megsemmisülés nemcsak a Masat-1 életében volt mérföldkő, idézte fel a pillanatot dr. Gschwindt András:
A Masat-1 utazása a Vega-1 rakétán leírhatatlan érzés és egyben szorongás is volt. A megsemmisülés egyrészt sajnálattal, másrészt örömmel járt. Teljesítette küldetését, és nem lett belőle sokáig keringő űrszemét.
Lesz újabb magyar műhold az univerzum végtelenjében?
„A Masat-1 sikere után a lelkes csapat két részre szakadt. Az egyik rész egy céget alapított, a másik új, kibővített célkitűzéssel, új csapattal egyetemi keretben folytatja oktatás-orientált műholdfejlesztő munkáját. Az utóbbi csapatot vezetem. Jelenleg egy pici műholdon dolgozunk, a neve: SMOG-1, egy 5 cm élhosszú kocka, a Masat-1 térfogatának nyolcada. Ilyen méretben még nem sikerült műholdat életben tartani a világűrben. Fedélzetén olyan műszert visz, amellyel a Föld körüli térségben az ember keltette elektromágneses szennyezettséget fogja mérni. Terveink szerint 2017 elején kerül a világűrbe” – mondta a további tervekről dr. Gschwindt András. De Horváth Gyula számára is izgalmas évek jönnek:
A jövőbeni tervek nemrég napvilágot láttak: 2016. május 19-én sajtótájékoztató keretében jelentette be az NFM és a MŰI a RADCUBE műholdküldetést, mely egy nagyobb űridőjárás-monitorozó rendszer előfutára lehet.
A cikk elkészüléséhez külön köszönöm a segítséget dr. Gschwindt András nyugalmazott adjunktusnak és Horváth Gyula adjunktusnak a Budapesti Műszaki Egyetemről!
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
