Ha túlvállaljátok magatokat, akkor nem tudtok a jelenben élni. A mindfulness jelenség eltűnik az életetekből, agyban mindig máshol vagytok, mint fizikailag. A mindfulnessről Luca írt nektek, itt elolvashatjátok! Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy teljesen szétestek. Belassultok, a régi munkaadagot nem bírjátok megcsinálni ugyanannyi idő alatt, folyton elálmosodtok, aludnátok, és a határidőket sem bírjátok tartani, még határidőnapló vezetése mellett sem. Csömörötök van a feladatoktól, és olyan alapdolgokat szúrtok el, mint hogy nem zárjátok be a lakást, elhagyjátok a telefonotokat, és elveszítitek az irataitokat. Nem tudjátok, hogy mit csináltatok tegnap, csak úgy működtök, mint egy hibás vezérlőjű gép.
Mit kell ilyenkor csinálni?
Amikor tanácsot kértem ezzel kapcsolatban, megkérdezték tőlem, hogy mikor pihentem. Meglepetten pislogtam, és nem tudtam megmondani. Jó régen. Elmagyarázták nekem, hogy ha nem pihentek, akkor az előbb-utóbb beindít egy hárító, védekező mechanizmust, ami miatt képtelenek lesztek dolgozni. Ennek a jele az, hogy ha a munka fölé ültök, hirtelen elálmosodtok, vagy nem jut eszetekbe az égadta világon semmi értelmes, magvas gondolat, emiatt pedig csúsztok a munkákkal.
Írjátok be a határidőnaplótokba a pihenést is!
Ezt a tanácsot kaptam, és ettől a tanácstól egyszerre szégyelltem el magam, hogy ennyire nem törődtem a saját testemmel, lelkemmel, és éppen ennyire könnyebbültem meg attól is, hogy valaki azt mondja nekem, hogy még a csillió munka, feladat mellett is kell, van értelme pihenni. Hiszen ha nem pihentek, nem tudtok feltöltődni sem, és nem tudtok miből erőt meríteni a teendőkhöz.
Viszont ha tudatosan beépítitek a napotokba, lesz mire várnotok. Akár másfél óránként is iktassatok be egy kávészünetet, amikor csak a kávéval vagytok kettecskén. Vagy olvastok egy oldalt a kedvenc könyvetekből. Vagy csacsogtok egyet a kollégákkal. Sokkal gördülékenyebben fogtok dolgozni, úgyhogy ne féljetek feljegyezni a magatokra szánt perceket sem!
