Hallottatok már a Vizslafotózásról? Én igen, és mindig ledöbbentem, amikor elképzeltem, hogy létezik egy csapat, ami kizárólag vizslákat fotóz hivatásszerűen. Hihetetlen, hogy ilyesmi létezik – gondoltam, és tévedtem. Na nem azért, mert nem léteznek, hanem mert nem csak vizslákról készítenek képeket: ha fotózásról van szó, náluk mindenféle háziállat szóba jöhet, legyen az pici, nagy, pihe-puha, drótszőrű vagy épp pikkelyes.
A Vizslafotózás tehát nem az, amire első hallás alapján gondolnátok. A név egy profi stúdiót és két vérprofi szakembert takar: Andit és Pétert, akik most már három éve foglalkoznak házi kedvencek fotózásával. Hogy akkor mégis miért ezen a néven futnak? Mert előre megtervezett biznisz és gondos marketingstratégia helyett egy szerelemprojektről van szó, ami egyszer csak foglalkozássá nőtte ki magát.
De miért ez a név?
A páros két hiperaktív vizslával, Fügével és Oszkárral osztja meg a mindennapjait, akikről Péter szívesen készített képeket a szabadidejében.
Mindig is érdekelt a fotózás, de egyike vagyok azoknak, akiknek azt mondták mindenhol, hogy a fotózásból nem lehet megélni
– meséli Péter, aki IT területen tevékenykedett teljes állásban. Ő maga sem gondolta volna, hogy évekkel később a hobbija népszerű vállalkozássá növi majd ki magát, de ma már megteheti, hogy a fotózásnak szentelje a teljes figyelmét.
Pedig Péter csak annyit tett, amit a legtöbb gazda tesz: fényképeket készített a háziállatairól. Csakhogy mindezt átlag feletti módon csinálta: a végeredmény különleges, ízléses és minőségi lett. Mivel a vizsláit fotózta, adta magát a név: Vizslafotózás.
„Tudjuk, hogy a nevünk sok fejet összezavar. Tisztában vagyunk vele, hogy félrevezető a névválasztás, de sosem változtatnánk rajta utólag. Ezek vagyunk mi” – indokolja Andi a dolgot.
A páros megszámlálhatatlanul sok fotózáson van túl, és már felidézni sem tudják az első megbízásukat. Fogalmuk sincs róla, mi volt az a pont, amikor ráeszméltek, hogy a hobbiból munka lett. Egyszer csak azon kapták magukat, hogy stúdiót kell bérelniük a zavartalan munka érdekében – nemrég pedig a stúdióból még nagyobb stúdióba kellett költözniük. A vizslákon túl rengetegfajta kutyát, macskát, nyulat, hörcsögöt, sőt kígyót is fotóztak már. Egyvalami viszont nem változott: a lelkesedésük a régi. Imádják, amit csinálnak.
Péter szerint az állatfotózásnak két titka van: a végtelen türelem és persze a kifogyhatatlan jutifalatos zacskó.
Ő is és Andi is kutyatrénerektől tanul: fejlesztik magukat, igyekeznek minél jobban elsajátítani azt a viselkedést, ami az állatokkal való munka során nélkülözhetetlen.
Elismerik, volt már olyan kutya – pontosabban gazdi –, aki képek nélkül távozott tőlük, de ez csak azért történt, mert „erőből” nem lehet képeket készíteni. Ha úgy látják, a „modell” számára nyűg a fotózás, inkább nem erőltetik a dolgot, hanem egy másik időpontot javasolnak a gazdának. De hogy mi történik olyankor, amikor készülnek képek?
Így születnek a sztárok
Nos, összekötöttük a kellemeset a hasznossal: mi kíváncsiak voltunk rá, Péterék hogyan dolgoznak – nekik pedig modellre volt szükségük ahhoz, hogy ezt megmutassák.
Emlékeztek még a Mindenki fogadjon örökbe egy kiskutyát oldalra, ugye? Ismét van egy kutyusuk, aki gazdit keres – mi pedig megszerveztük, hogy a gazdikereső kutyus a modellmunkáért cserébe profi fotókat kapjon a tökéletes gazdi megtalálásához. Na meg rengeteg simogatást és még több jutifalatot…
Amikor Speedy megérkezett, senki nem rontott rá. Péterék inkább megvárták, hogy a kutyus körbenézzen a stúdióban, megnyugodjon, és irántuk is érdeklődni kezdjen. Amikor ez megtörtént, óvatosan átrendezték a terepet. A fotós cuccok és a díszlet beüzemelése óvatosan történt: látszott rajtuk, hogy figyelnek rá, nehogy megijesszék az állatot. Semmi hirtelen mozdulat, semmi hangoskodás.
A kutyust jutifalatokkal csalogatják a fotózáshoz a vászon elé. Tényleg nem erőltetnek semmit: türelemjátékról van szó, inkább megvárják, amíg az állat magától megy a bevilágított porondra. Ez nem történik meg pár perc alatt, de Péterékből elképesztő nyugalom árad. Érződik rajtuk, hogy ha kell, akár órákon keresztül is képesek lennének várni.
Amikor Speedy besétál a díszletbe, elkezdik figyelni a reakcióit: hogy reagál a villanásokra, mit szól a kattanó hanghoz, mi az, ami felkelti az érdeklődését, és mi az, amitől esetleg megijed.
Speedy az ózdi gyeptelepről került az ideiglenes befogadójához, Fruzsinához, így nem csoda, hogy eleinte mindentől tartott. Számára a csipogó játékok és a tollas pálcák veszélyforrást jelentettek: félt tőlük. Péter és Andi zsebei kimeríthetetlennek tűntek: ha egy játék nem felelt meg a célnak, már elő is kerítettek egy másikat. Végül egy beazonosíthatatlan külsejű darab elnyerte a modell tetszését, és elkezdődött a munka.
Péter elkezdett fényképezni, a kutya pedig értetlen kíváncsisággal bámult a kamerába. Nem várta meg a tökéletesen komponált pillanatot, hiszen arra nem volt idő. Inkább figyelte a kutya reakcióit, és megpróbálta felkelteni az érdeklődését.
Körülbelül 30 percig tartott a fotózás, Speedy pedig egészen békésen tűrte a procedúrát. Amikor viszont immunissá vált a jutifalatokra, inkább befejezték a munkát. Péter tényleg ügyelt rá, hogy csak addig kattintgasson a gépével, amíg az nem zavarja a vele szemben álló állatot. Amint érezni kezdte, hogy a kutya feszültté válik, inkább visszavonulót fújt.
„Fekete kutyát örökbe adni nagyon nehéz. Valamiért az emberek félnek tőlük. Ilyen fotókkal viszont a kalapomat teszem rá, hogy Speedy gazdis lesz pár napon belül” – mondta Andi.
Úgy érzitek, Speedy az igazi?
Speedy egy 2 éves szuka kutyus, aki az ózdi ebtelepről került a Mindenki fogadjon örökbe egy kiskutyát gondozásán belül ideiglenes befogadójához, Fruzsihoz. Nagyon tanulékony kiskutya, a „marad, gyere, ide, ül, helyedre” parancsszavakat már ismeri. Pórázon és póráz nélkül is tud már sétálni, szobatiszta, és 2 héten belül az ivartalanításon is átesik. Ha úgy érzitek, nektek ő az igazi, vegyétek fel a kapcsolatot a csapattal a Facebookon.
Mi bízunk benne, hogy igaza lesz. Mert a Vizslafotózás ezúttal azt is bebizonyította, hogy nincs az a kutyus, akiben ne lehetne meglátni a szépséget. A stúdió falán lévő képek is ezt bizonyítják: legyen szó bármilyenfajta, méretű, életkorú kutyáról, mindegyikük más miatt szép.
Mindenki házi kedvencében ott rejlik a lenyűgöző fotók lehetősége. Csak ki kell hozzá várni a pillanatot. Péterék pedig kivárják.
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
