Van egy kutyátok – aki a szemetek fénye –, olykor mégsem tudtok vele annyit foglalkozni, amennyit kellene. Vagy nincs kutyátok, de alkalmanként szívesen gondoskodnátok egy négylábú szeretetgombócról. Mindkét problémára itt a megoldás: napokon belül indul a DogSurf, Magyarország első online pótgazdiközössége. Az oldalt elsőként teszteltük.
Oszkár, Miutcánk, Yummber, Uber – a legismertebb közösségi szolgáltatások, amelyek egyszerű, mégis zseniális ötletekből születtek, és sokszor könnyebbé teszik a mindennapjainkat. Most bővül a sor, ugyanis a DogSurf is elindul a héten. A DogSurföt az olyan kutyabuzi embereknek találták ki, mint amilyen én is vagyok. (Értsd: akik imádják a kutyákat, valamiért még sincs nekik.) Meg azoknak a gazdiknak, akiknek időnként jól jönne egy kis extra segítség.
A két igény az oldalon találkozik: alkalmi vagy rendszeres kutyaszittelésre jelentkezhetnek a lelkes önkéntesek – az elfoglalt gazdik pedig megbízhatják a számukra leginkább szimpatikus jelentkezőt a feladattal.
Kapva kaptam az alkalmon, hogy leendő kutyasétáltatóként én próbáljam ki először az oldalt. A pár kattintásból álló regisztráció után jött az első pozitívum: egy kérdéssorból álló tesztet is ki kell töltenie a jelölteknek – így csak az kap jogosultságot az oldal használatához, aki a válaszai alapján valóban alkalmasnak tűnik rá, hogy vigyázzon egy kutyára. Nem kell megijedni, olyan alapvető kérdésekkel tesztelik a jelentkezőket, amikből kiderül, ha valakire nem szabad kutyát bízni. Sőt, az önkénteseket a Facebook- és az Instagram-profiljuk alapján is leellenőrzik.
Ha gazdiként felmerül bennetek a kétely, hogy mennyire bízhattok meg az önkéntesekben, elárulom: maximálisan – ugyanis szigorúan szűrik őket.
Én átmentem a teszten, és vártam, hogy megkapjam életem első – és persze legfontosabb – megbízatását. Egy kis turpisság azért volt a dologban, ugyanis béta-tesztelőként még csak egyetlen kutya várta a rendszerben, hogy elvigye valaki – tehát én – egy kölcsönsétára: Panni, aki az oldal egyik ötletgazdájának, Daninak a kutyája.
Szitterként érdemes tudnotok: a gazdiktól csak felkérést kaptok, nem kötelező feladatot! Ti dönthetitek el, hogy az adott gazdi és a kutya profilja alapján elvállaltok-e egy munkát, vagy sem. A kutyáknak létrehozott profilok sem öncélúan készülnek: nem funkció nélküli cukisághajhászásról van szó, hanem fontos információközlésről – ami alapján a szitter előre tudja, mit vállal.
Fürstall Kata és Schmidt Dani
A DogSurf két alapítója. Saját igényként fogalmazódott meg bennük az oldal ötlete, amin egymással párhuzamosan – de egymás tudta nélkül kezdtek dolgozni, pedig ismerték egymást. Kata egy Facebookra kirakott kérdőív kapcsán szembesült vele, hogy Dani ugyanazon dolgozik, mint ő. Több se kellett neki: aznap este már közösen ültek le ötletelni, és kezet is ráztak a közös munkára. A csapat további tagjai: Zalkai Bálint fejlesztő, Mihalik Bence grafikus és Endrődy Szabolcs kreatív, szövegíró.
160 centis és 50 kilós emberként számomra óriási pozitívum volt, hogy előre beállíthattam, milyen súlyú kutya sétáltatását vállalom. Erre azért nem feltétlenül gondol mindenki – ahogy nekem sem jutott automatikusan eszembe, hogy erre figyelnem kéne –, pedig a közösségi kutyasétáltatás rejtegethetett volna számomra olyan csapdákat, mint amilyen egy dán dog lett volna.
Panni egyébként a sétálás pehelysúlyú bajnoka, aki a profilja alapján nem tűnt különösebben problémásnak – úgyhogy már nyomtam is az „Elfogadom” gombot. Easy – gondoltam. Danival a Városligetbe beszéltük meg a találkozót, ahová az oldal másik ötletgazdája, Kata is elkísérte őket.
Elmesélték, hogy béta-tesztelőként az én jelentkezésemmel ugyan nem volt semmi baj, de az eddigi közel 1200 jelentkezőből mindössze 250-en mentek át a „vizsgán”. Azoknak, akik elsőre kiesnek a rendszerből, egy egynapos kurzust biztosítanak majd a Kutyulógia oldallal együttműködve – így akkor sincs veszve semmi, ha hivatásos kutyasétáltatók akartok lenni, de elsőre nem jött össze a dolog.
Én egyébként a kutyasétáltatás Jedi mesterének gondoltam magam. Mit Jedi mesterének, Yodájának! Csakhogy Panni az első adandó alkalommal – amikor lekerült róla a póráz – egy virágágyás közepébe vetette magát.
Aztán megevett három botot, egy kis földet, és a saját pórázát is előszeretettel rágcsálta, miközben polgári eleganciával próbáltam megőrizni a kutyasétáltatói méltóságomat. Nála tényleg figyelni kellett arra, amire a felkéréskor a gazdája felhívta a figyelmemet: rengeteg az energiája, és előszeretettel eszik dolgokat a földről.
Pannit 0 forintért, szívességből vittem el egy körre. Az oldal indulásakor viszont már pénzt is kérhettek a szolgálataitokért cserébe. A dolog természetesen tiszta, legális rendszerben fog működni: aki ezzel szeretne pénzt keresni, azzal megbízási szerződést köt a DogSurf csapata. Így a minimálbér maximum 30%-át kérhetitek el szitterként, de ennél többet is hazavihettek, ha számlát adtok a munkáról. A gazdik oldalhasználata ugyan regisztrációs díjhoz kötött, de ezért cserébe biztosítást kapnak a kutyára, kapcsolatba léphetnek a szitterekkel, és partneri kedvezményekhez juthatnak a DogSurf kutyás partnereinél.
Kata hozzátette, rengeteg energiát fektettek a munkába, több jogi szakértővel és egy könyvelővel is beszéltek annak érdekében, hogy végül mindenki számára megfelelő és törvényes megoldás születhessen. Büszkék rá, hogy minden akadályt sikerült megoldaniuk.
A tervezett induláshoz képest csúsztak egy kicsit, de humorral kezelik a helyzetet. Ha valaki megkérdezi tőlük, mikor indulnak, azt válaszolják: most már tényleg.
Nyereményjátékot is hirdettek, amiben a leendő felhasználók e-mailben tippelhetik meg, hogy március melyik napjára fog esni az a bizonyos „most már tényleg”.
A séta végére Jediből visszafokoztam magam Padawanná, és némi megkönnyebbüléssel adtam át a pórázt Daninak és Katának. Panni mentségére legyen mondva, hogy talán túl sok inger volt neki, hogy a találkozás pillanatában négyen álltuk körül, fotósunk, Ancsa pedig képeket készített róla. Illetve sajnos az is Panni mentségére szól, hogy minden rosszaságával együtt borzasztó aranyos és szerethető kutya volt.
Ha ti is túl lesztek az első dogsurfös élményeteken, értékelnetek kell egymást. A gazda a szittert, a szitter a kutyát és a gazdát véleményezi külön-külön. A problémás emberek – vagy épp a problémás kutyák – így hamar kikerülnek a rendszerből.
Az ötlet nekünk elsőre nemcsak hiánypótlónak, de működőképesnek is tűnik. A kutyatartás időt és következetességet igénylő feladat, ami olykor még a legtökéletesebb gazdin is kifoghat.
Egy kutyát etetni és sétáltatni kell, ha esik, ha fúj – ha időben hazaenged a főnököd, ha nem. Utóbbi esetre viszont most már itt a DogSurf – és az azt használó jó fej emberek.
