Mondanom sem kell, az első próbálkozásom során rögtön sikerült hozzávarrnom a terítőt a nadrágomhoz, és persze hogy csak akkor vettem észre, mikor már kihímeztem egy teljes figurát, és örömködtem a sikeremen. Az első terítőm után alábbhagyott a rajongásom, de a hímzett terítőkön még mindig megáll a szemem.
Hiszen egy szép hímzéshez ügyes kéz, éles szem és sok-sok türelem szükséges. Ez utóbbi kicsit már fogytán van az ilyesmihez, ráadásul időm sincs már annyi, de ezeket a szép hímzéseket elnézve igencsak megjött a kedvem ahhoz, hogy újra tűt fogjak a kezembe…