Ahogyan már írtam nektek, nem vagyok nagy esküvőpárti, de lám, csak úgy adódott, hogy megkérték a kezem. így mégis el kellett gondolkodni a hogyanon. Már akkor is írtam, hogy ha mégis sor kerülne rá, akkor semmiképpen nem lenne nagy lagzi, és az Emcsi által leírt hagyományos vidéki esküvőre sem esne a választásom, pedig mulattam már sokat, ahogyan szokás ilyenkor.
Hogy akkor milyen lesz? Mindenképpen kicsike, de a miénk. Nem túl szokványos, valami olyasmi, ahová úgy megyünk, hogy hazamegyünk. Össze is szedtem nektek, hogy mi minden szól a kicsi esküvők mellett.
Nincs kötelezően meghívott vendég!
Egy kis esküvő létszáma maximum 50 főig szaladhat, és ez azt jelenti, hogy tényleg azokat hívjátok meg, akiket akartok. Nincsen kötelez jellegű meghívósdi, és nem játszotok olyat sem, hogy ha Marcsit meghívtátok, akkor muszáj a plusz 5 főt is az oldaláról. Ez pedig hozza is magával a következő pontot.
Meghittebb
Mert itt nincs feszengés, hogy kimondhattok-e túl érzelgős szavakat, hiszen itt mindenki ismer. A kis létszámú közösségek jobban odafigyelnek egymásra, együtt mozognak, senki nem marad le semmiről. A hangulat családiasabb, meghittebb, szeretetteljesebb.
Nem kell vőfély
Egy kisebb tömeget már ti is el tudtok irányítani, vagy az egyik kedves barátotok. Arról nem beszélve, hogy ti is a kezetekbe vehetitek az irányítást, és megmozgathatjátok a vendégeket. Nem kell, hogy az egész este rólatok szóljon. Szóljon a vendégekről.
Egyedibbé tehetitek
Elvégre pont a kis esküvőkön a legkönnyebb személyessé tenni a bulit, a dekorációt, a programot. Sok a közös pontotok, így szinte mindenki találhat valamilyen személyes kötődés egy játékban, kérdésben, ajándékban. Gyűjtsétek össze a közös emlékeket, és építsétek bele a nagy napotokba!
