Jelmezbe bújni csupa móka, kacagás és izgalom. A sípályán pedig végképp az. De ha azt szeretnéd, hogy ne fura figuraként tündökölj a terepen, a legjobb, ha másokat is ráveszel a beöltözésre. Tihanyi Zsoltnak mindez sikerült. Egyre bővülő létszámmal immáron 3 éve rendezték meg a Mátra Ski Classic Retró sí- es snowboardversenyt, ahol hosszú szoknyában és suhogós, neonszínű kezeslábasban is a rajthoz lehet állni. A dolog mégsem az előzésről szól, még ha ez is a napunk témája. Sőt!
Tihanyi Zsolt – fedőnevén Gyula – korábban már az egész szerkesztőséget megríkatta. Emlékeztek még arra, amikor a VOUS-lányok csilit kóstoltak? Ha nem, ide kattintva megnézhetitek, és azt is elárulom, hogy a kis gonosz falatokat és csililekvárt is Zsoltnak köszönhettük.
A méregkeverés azonban csak egy új keletű hobbi a most következő cikk főszereplőjének életében, aki munkáját tekintve sí- és vízisport-oktató. Egy kalandor a Kalandbázisról, aki vicces kedvében beöltözős síversenyt szervezett a Mátrában.
Minden kezdet nehéz
„Egészen pici gyerek voltam, amikor a szüleimet egy baráti társaság rávette, hogy menjünk el velük síelni Szlovákiába – kezdte a mesét Zsolt.
– 4 évesen nagyon utáltam az egészet.
Később itthon is folytattuk a dolgot a Normafánál és a Mátrában, Galyatetőn. Akkoriban az egész egy nagy küzdelem volt a számomra. Nem igazán élveztem, hogy rossz felszereléssel, rossz ruhában, rossz időben kellett lesiklanom.
Aztán persze megszerettem, most pedig nosztalgiázva nézem, amikor Mátraszentistvánon ezekben a cuccokban jelennek meg az emberek. Néhány évvel ezelőtt Gémesi Jóka barátommal – az ő anyukájának a síházában vagyunk most a Normafánál – kezdtünk gondolkodni egy retró sífesztivál megszervezésében, amit végül már egyedül szervezek. Na jó, a feleségem is besegít, ő készítette idén az érmeket is mézeskalácsból.
A Sípark Mátraszentistván helyszínt is biztosított mindehhez a Hófesztivál keretében. Az idén már négy kategóriában nevezhettek a versenyzők. Az egyik a veterán felszerelés – amit rajtam is láttok –, itt antik fémkötéses vagy bőrszíjas, fából készült síléccel és a 20. század elején viselt ruházatban lehet lesiklani.
A többi kategória kicsit közelebb áll időben hozzánk, hiszen az öltözet, a síléc és a cipő is 1995 előtti kell hogy legyen. A síeszközök változatossága adja a további három nevezési számot, lehet indulni retró snowboarddal, bigfoottal és carvelino lécekkel is.
A verseny azonban nem vérre menő, a lényeg a részvétel és a jókedv. Na meg persze lehet gyönyörködni a ruhákban is és tanulmányozni a régi eszközöket. Főként azokat, amik szintén nem a szórakozáshoz készültek.
Anno, a kezdetekben Lappföldön nem sportoláshoz, hanem közlekedéshez használták a léceket, amiken még kantni, azaz él sem volt.
Már a ruhakeresés is izgalmas
„A ruhákat mindenki máshonnan szerzi be. A klasszikus számokban elég elővenni a szüleink suhogós, színes kezeslábasait, de ha nincs ilyen, akkor turkálóban is simán találunk korhű darabokat.
A veterán ruházatot is be tudjuk ugyanilyen módon szerezni – az én sváb ruhám is így került hozzám –, de ahhoz már több kutatás szükséges. Ennek azonban nem kell sportfelszerelésnek lennie, hiszen régen nagyon elegáns öltözetben síeltek az emberek. A férfiak zakóban, a nők kis kabátkában és szoknyában.
Az indulók között eddig minden évben volt olyan hölgy, aki ezt a klasszikus vonalat hozta a pályára.”
Retró síversenyen legközelebb már csak jövőre indulhattok, de legalább van időtök valami jó kis felszerelést beszerezni. Viszont ha szeretnétek Zsolttal síelni vagy tanulni tőle, esetleg szörfözni támad kedvetek, keressétek bátran itt.
A fotózás helyszínéért köszönet Erhardt Piroskának, Titi néninek!
