Az én kedvencem
Még kislány voltam, amikor egy vásáron voltunk szüleimmel, ahol nyerni lehetett egy hátizsákot és egy pénztárcát, ha ugyanazt a számot mondtuk, mint amit a dobókockával dobtunk. Rögtön rávágtam a hatost, majd azt is dobtam, megkaptam az ajándékokat. Nem volt kérdés, pontosabban nem lepődtem meg, hogy egyezett a két szám.
Évekkel később villant csak be ez az eset, amikor számmisztikát tanultam, és kiderült, hogy a hatos az életszámom. Úgy éreztem, nem véletlen, hogy a hatost mondtam, és automatikusan jött a számra ez a szám. Mindig is szerettem, jó volt leírni. Fura, ugye?
Mások kedvencei
A hármast és a hetest a mesék, mondák világa miatt misztikusnak véljük. A hármas számot általában mágikus eljárással kapcsolatban említjük: háromszor lekopogjuk, háromszor ismételjük, utóbbi a szerencse biztosítása végett történik.
A hetes szám a mondai hiedelmekhez kapcsolódik: hetedhét országon túl kezdődnek a mesék, hét magyar törzs volt, heten vannak a gonoszok, hét napból áll a hét, a hetedik év a kapcsolatban vízválasztó lehet, hétévente újjászületünk, kicserélődik összes sejtünk. Sorolhatnám.
A születési dátumom az első házszámom lett
Amikor elköltöztem a szülői házból, egy kedves kis lakásra esett a választásom. Mivel nehéz lépés volt, minden oldalról igyekeztem megtámogatni, hogy jó döntést hozok. De persze ezt sosem tudhatjuk előre, főleg, hogy nincs jó és nincs rossz, a dolgokat mi fogjuk fel ilyennek vagy olyannak. Szóval, a házszám az ötvenhetes volt, én pedig ötödik hónap hetedik napján születtem. Merő véletlen! Akár lehetne is az, nekem azonban nyomott a latban ez az összefüggés.
Hadd szaladjak egy kicsit messzebbre, és vonjak párhuzamot abban is, hogy ez a lakás, vagyis a költözés egy születés is volt nekem. Kislányból önálló nővé kezdtem válni.
De miért szeretjük őket?
A számokat már az ősidőkben is használták útmutatóként az élethez. A bolygókhoz, a betűkhöz is tartoznak számok, és lényegében minden, ami ebben a világban létezik, leírható számokkal. Na, én nem vagyok nagy matematikatudós, de a lényeg, hogy ezek a láthatatlan dolgok ezáltal mérhetőek és racionális, érthető szintre hozhatóak.
Így találkozik a lent és a fent. Ez persze csak egy nézőpont, lehet hinni és nem hinni. Mondjuk ha hiszünk, akkor jobban mennek a dolgok.
Szavazzatok!
