Egy tökéletes palacsinta receptje a jól kikevert tészta, ami, be kell valljam, nem az erősségem. Ha valamit, ezt szeretném még ellesni anyukámtól, ő egyszerűen csak úgy gondolomra készíti, mindenféle recept nélkül, és sosem szakad neki szét: édes, puha, kráteres és kerek, mint a Hold arca.
Ezen túl már csak egy hátulütője van a palacsintakészítésnek: unalmas fölötte állni, kikenni a serpenyőt, tekergetni, hogy eloszoljon a tészta, majd felkaparni és megfordítani. Úgy látszik, ezzel nem csak én vagyok így, mert egyes emberek a világon továbbgondolták a kerek palacsintát, és mintaöntésbe kezdtek.
Amerikában mára őrületes trend lett a palacsintaművészet, kezdve a színezett palacsintáktól a szövegeseken át a profi, rajzoltakig. A gasztrovilág eme trendkövetői mindössze annyi különbséggel készítik ezeket a csodapalacsintákat, hogy olajkiöntésre kitalált palacsintanyomóba töltik a tésztát. Ezzel először az ábra körvonalait rajzolják a lassú tűzön hevülő serpenyőre, megvárják, míg odakap kicsit, majd kitöltik az üres részeket, hagyják sülni, és megfordítják. A trükk még annyi, hogy a rajzot tükörfordításban kell elkészíteni.
Nos, itt van néhány inspiráció, elképesztően jópofák, én valószínűleg nem merném megenni, annyira szépek, de egy gyereknek ez biztosan nem okozna gondot, befalná egy jó adagnyi finom lekvárral.
