Inspiráció a pólóhoz?
Ebben az évben pecsételt pólókkal, pulcsikkal, táskákkal és textilekkel foglalkoztam, ezt ültettem át a VOUS pólójára is. A pecséteket én készítem: faalapra ragasztok gumilapokat. A textilfestéket én viszem fel a pecsételőre, lehet ecsettel vagy hengerrel is. Szeptemberben ruhákat is szeretnék ezzel a technikával díszíteni. Az alapok, a ruhák, amikre a minták kerülnek, mind saját készítésűek, a varrásban anyukám segít.
A munkád elengedhetetlen kelléke?
A rajzfüzetem és a tabletem – ezeket mindennap használom. Nagyon sokat instagramozok, onnan inspirálódom, rengeteg grafikust követek. A rajzfüzetemből pár rajz fel is került a Facebook-oldalamra. Nekem ez elengedhetetlen az alkotáshoz, mindig is sokat rajzoltam, általában ezekből születnek meg aztán a felhasznált, végleges minták. Mostanában a lakásba is festek, nemrég költöztünk – most került ki a nappaliba az első saját készítésű képem, ami vegyes, festett és pecsételt technikával készült.
Egy jó reggeli a városban?
Nem szoktam reggelizni. Kávézni a barátommal együtt szoktunk reggelente. Attól függetlenül, hogy nem járok be fix időre sehova dolgozni, mindig együtt kelünk. Ha én vagyok a showroomban, akkor odafele veszek vagy viszek magammal kaját, de az már ebéd szokott lenni, és ott megeszem.
A Palomában heti egyszer vagyok egy teljes napot, de egyre gyakrabban bejárok, ott egyeztetek, találkozom a vásárlókkal, az egyedi megrendelőkkel. Sokszor a vásárok miatt is be kell mennem, mert ott tartom a kész termékeket. Én kezdetektől fogva jelen vagyok a Palomában, kellett egy kis idő, mire a Nandinek beindult, de már nagyon jól működik a hely.
Notesz vagy szövegszerkesztő?
Notesz. Sok kisebb noteszem van, ezért mindig jó nehéz a táskám.
Ikonod?
Egyetlen nincs, nagyon sok tervező és grafikus inspirál. Akik inspirálnak, azok általában skandináv tervezők, bloggerek. A márkák közül: Stine Goya, Cos és Acne Studios. A bloggerek között imádom a Fredesblogot. Ha pedig stílusikont kell mondanom, akkor énekesnőket mondanék: Róisín Murphy és az Oh Land énekesnője.
Napi mantra?
Mindig találjak ki új dolgokat – ez nekem nagyon fontos. Mindig ötletelek, tervezgetek. Most például egy ilyen tervem, hogy a Nandi márkán belül készítsek printeket is. Régen is sokat rajzoltam, de mióta csak a márkámmal foglalkozom, nincs másik állásom, azóta még több időm van alkotni, sok rajz születik. Szeretnék posztereket, képeslapokat, kis füzeteket. És ilyen terv a webshop is, ami folyamatban van, ezzel most mindennap kell dolgoznom.
Persze a ruhákban is szeretnék fejlődni, de egyelőre képtelen vagyok kollekciókban gondolkodni, inkább kisebb projekteket viszek végig. Ősszel lesznek ruhák és kis, kimonószerű kabátok is, amik mind kombinálhatóak lesznek a pulcsikkal és a pólókkal.
Dizájn vagy praktikum?
Mind a kettő, de talán a praktikum fontosabb. Sok dolog tetszik, mert szép, mert dizájnos, de ha nem találom hasznosnak, nem kell, mert szerintem annak semmi értelme, hogy ott porosodjon a lakásban.
Amit senki nem gondolna rólad?
Nagyon sokszor kételkedem abban, hogy másoknak is tetszik, amit csinálok. Mindig törekszem arra, hogy a végtermék az olyan legyen, amit én elképzeltem, hogy a fejemben megjelenő kép valósuljon meg. Sok vásáron tapasztalom, hogy a külföldiek kicsivel jobban értékelik a munkáimat, több a visszajelzés, a magyarok sokszor nem értik, értékelik, de szerencsére vannak kivételek, és egyre több a visszatérő itthoni vásárlóm. A vásározás mindig lutri, sosem tudod, milyen a közönség, és hogy akkor éppen a te termékeid mennyire keltik fel az érdeklődésüket. A WAMP-on például most voltam először, meglátjuk, hogy beválik-e.
Mivel közlekedsz?
Biciklivel, bár nagyon veszélyes, és ma is egész nap káromkodtam. A legnagyobb ellenségeim ezek a turistabuszok, amik a bicikliúton parkolnak, és ott árulják a jegyeket… És minden motoros bejön a bicikliútra – ez is nagyon zavar.
Legutóbbi könyv/film, ami nagy hatással volt rád?
Most néztem meg egy norvég filmet, az a címe, hogy Magam ura. Egy férfiről szól, aki elmegy az erdőbe, hogy kiszakadjon a felnőtt létből, mert nem tudja feldolgozni a gyerek-család-feleség napi rutin életét. Ezt a gondolatot viszi végig a film, nyilván azért volt rám nagy hatással, mert nálunk is fel-fel jön a családalapítás kérdése, és azért félek tőle. A skandináv irány nemcsak a dizájnban, hanem a zenében és a filmekben is megjelenik. Szívesen odaköltöznék, voltam Koppenhágában – nagyon tetszett.
