Kezdjük először néhány bolygóinfóval!
The Dark Side of the Moon – de most nem a Pink Floydról, hanem a Holdról szóljon a nóta!
Lehet, sokaknak csalódás lesz, de a Pink Floyd albuma csak mítosz: azért csak az egyik oldalát látjuk, mert ugyanolyan sebességgel forog a saját tengelye körül, mint a Föld. Igaz, a sötét oldalát csak űrtávcsővel lehet látni. A Holdon nem túl nagy a forgalom, eddig 12 ember járt ott: 1969-ben Neil Armstrong és az eddigi utolsó 1972-ben, Gene Cerman. Azóta csak járművek a Hold látogatói.
Amikor nyaraltok a tenger partján 6 óránként megváltozik a víz szintje: igen, ez bizony az ár-apály jelenség, ami szintén a Holdnak köszönhető. Pontosabban arról van szó, hogy az égitestek vonzása a Föld felé fordított részére erősebben hat, mint a középpontra, és leggyengébben a bolygó ellentétes oldalára hat. Ezt biztosan nem tudta Jim Carrey.
Köszönjetek el a Holdunktól, ugyanis nem egy hűséges társ. Lassan, de biztosan távolodik tőlünk. Búcsúlevelet azért még nem kell írni, de az évi 3,8 centis távolodás biztosan megvan. Tudtátok, hogy a Holdnak nincs légköre? Ez azt jelenti, hogy nem hallható rajta hang, és az égbolt mindig feketének látszik.
Mit tudtok a Tejútrendszerről?
Nem csak mi lakunk itt, még legalább 50 galaxis, köztük az Androméda-galaxis is, amit jó fényviszonyok között akár láthattok is. Az ősrobbanás után nem sokkal alakult ki, és az első megszületett csillagok közül sok még ma is fénylik! A hosszú, nagyon hosszú évek során a Tejút beépült más galaxisokba, és jelenleg is egy kis törpegalaxis „felfalásán” dolgozik. A Tejút közepén van egy óriási fekete lyuk, annyira nagy, hogy neve is van: Sagittarius.
A Tejutat körülvevő csillagok, gáz és por a Tejút központja felé tartanak 220 kilométeres sebességgel. Ez egy állandó sebesség a csillagoknál, ami azt jelentheti, hogy van egy kagylószerű sötét anyag, ami körbeveszi a galaxisunkat. De izgi! Kapaszkodjatok, ütközüüünk! No nem most, majd 5 millárd év múlva bizony lesz egy ütközés az Androméda-galaxissal!
A legnagyobb törpe-sztár: a Plútó!
A Plútó helyét 1915-ben már megjósolták – Percivel Lowell figyelte meg, hogy az Uránusz és a Neptunusz pályájánál van valami. Hát az volt a kis bolygó: a Plútó. A nevét egy 11 éves iskoláslány adta Angliában. Kalandos útja volt a bolygóvá válásig, de mindenki megnyugodhat, 9 bolygónk van. 2006-ban átsorolásra került és elvesztette bolygó státuszát, törpebolygóvá vált, majd 2014-ben visszakapta régi fényét. Annyira furcsán ferde a pályája, hogy emiatt sokszor közelebb van a Naphoz, mint a Neptunusz. Ő az igazi kakkukktojás, a fekete bárány, akit valahogy senki nem tud hova tenni. Néha van légköre, néha nincs: a különcséghez különc légkör is tartozik, amikor közelebb van a Naphoz megolvad a jeges felszín, akkor létrejön egy kis légkör, majd amikor távolodik, ez eltűnik. A legizgibb, hogy a most bemutatott képek arra engednek következtetni, hogy a rajtuk található hegyek a Plútó jeges vizes alapjából nőttek ki.
Visszatérés a Földre!
A sok izgalom és tudományos űrmaszlag után térjetek vissza a Földre a nemzetközi űrállomás segítségével. Élő stream felvételen követhetitek, ahogy az űrállomás kering a Föld körül – akármikor, akárhonnan. Félelmetes belegondolni, hogy „mindössze” az internet segítségével pár gombnyomás és a világegyetemben érezhetitek magatokat. Hagyjuk is, inkább csak élvezzük az eddigi legmegnyugtatóbb műsort, amit láttam. Élőben az űrből.
