Miután kiveséztem a smárolást szlengügyileg, a nyilvános csókolózással folytatom. Ki ne emlékezne a tiniszerelmekre, a parkban a lopott csókokra? Jó, nem volt az lopott: kőkemény smárolás volt, de az még megbocsátható. Az viszont már kevésbé, amikor a huszonévesek lógnak egymás szájában az utcán, a metrón, a távolsági buszon, a köztereken. Nem a szájra puszira, kis csókokra és a cuki ölelésekre gondolok, azok teljesen legálisan művelhetők a szabadban. Viszont ha hatalmas smárpartit látok rettentően kellemetlenül érzem magam, mert persze egyfolytában őket bámulom és szörnyülködöm. Megértem, hogy elkapja őket a hév (ki ne értené meg?), és annak nagyon nehéz parancsolni, de muszáj. Adok pár tippet arra az esetre, ha ti sem bírtok magatokkal.
Tuti tippek nyilvános smaci ellen
