A természetes kozmetikumokban gyakran feltűnik a rózsa- vagy az argánolaj, amelyek a természet különleges kincsei. De mégis hogy néz ki az argánfa? Hol él? Mennyi illóolaj nyerhető ki több tonnányi rózsaolajból? Lehet, hogy ezeket a kérdéseket sosem tettétek fel, lehet, hogy tudjátok az összesre a választ. Játékos tesztünkkel ezt a két varázslatos alapanyagot járjuk körbe, és arra vagyunk a leginkább kíváncsiak...

Az arctisztítás hozzátartozik a mindennapjainkhoz reggel, este. Van, aki hideg vízzel, van, aki sminklemosóval, tonikkal – vagy ezek kombinációjával –, megint mások szappannal mossák az arcukat. Előbbi pedig igencsak szélsőséges reakciókat szokott kiváltani a legtöbb nőből és kozmetikusból. Mióta egyes szakemberek kitalálták, hogy nem jó a bőrnek, mert a pH-értéke nem bőrbarát. Aztán most úgy tűnik, újra javasolják a szakik, mert még mindig ez a legkevésbé irritáló mosakodószer. A szappan – már – szerintem sem ördögtől való. Hogy bebizonyítsam nektek, napokig ezzel mostam arcot, holott korábban én sem mertem bevállalni.

Míg a lakásunkat legalább kéthetente egyszer alaposan kitakarítjuk, addig az autónkat hajlamosak vagyunk elhanyagolni. Igaz, sokszor kevésbé látszik meg a kárpiton vagy a lábtörlőn a piszok, de ez közel sem jelenti azt, hogy nem hemzseg a bacilusoktól és egyéb kórokozóktól. Gondoljatok csak bele, naponta hányszor ültök be piszkos, poros cipővel, és naponta hányszor fogjátok meg a sebváltót, kormányt, kocsiajtót. Nem elég, ha rendszeresen lemossátok kívül, legalább olyan gyakran kellene belül is kipucolni a négykerekűt. Elmondjuk, hogyan!

Miért vennétek drágán színes-szagos – és nagy eséllyel szintetikus – ajakápolókat, ha nagyjából tíz perc leforgása alatt elkészíthetitek a nektek tetsző színű, illatú és hatóanyagú, természetes verziót?! Először persze érdemes kisebb mennyiségben kotyvasztani, míg elsajátítjátok a számotokra tökéletes ápoló elkészítésének titkát, azután már mehet a sorozatgyártás nagyobb tételben, így egy darabig az ajándékokat is megspóroljátok a családnak, a barátoknak.

Valamiben meg kell halni! Valószínűleg ti is hallottátok már ismerőseitektől, barátaitoktól ezt a választ akkor, amikor valamilyen káros szenvedélyükre felhívtátok a figyelmet. Jómagam nem vagyok az a térítő, lebeszélő alkat, de arra szívesen felhívom a figyelmet, hogy ha valamit teszünk magunkkal, akkor tegyük tudatosan. Azt is, ha mérgezzük magunkat, azt is, ha másképp döntünk. Én nemrég úgy döntöttem: sicc, méreganyagok! Igyekszem minél kevesebb vegyszerrel körbevenni magam.

Nagymamáitok korában még nem voltak művészellátók, ahol szanaszét vásárolhatták magukat akrilfestékkel, csillámporral, filctollal vagy tojásfestékkel. Volt azonban a kertjükben mindenféle jóság, amiről tudták, hogy ha levet ereszt, akkor az bizony megfogja a tojás héját is. Ha idén ti is szeretnétek a nagymamáitok módszerével tojásokat festeni, akkor mondom, hogyan fogjatok hozzá.

Gondoltátok volna, hogy akár nektek is lehetnek olyan ruháitok, amelyek készítésekor az esőerdőket károsították meg? Szerencsére egyre többen veszik észre, mennyire fontos a környezetvédelem, így már rengeteg cég készít úgynevezett „esőerdő-free” ruhákat. De mit is jelent ez pontosan?

A VOUS-n a nap témája: Bíborszín. Mi másról is írhatnék nektek, mint ennek a nemes színnek a történetéről. Napjainkkal ellentétben őseink még szigorúan természetes anyagokkal festették a kelméket, habár mostanában újra nagy az érdeklődés a növényi festékek iránt. Egyre több workshopot is indítanak, ahol mi magunk festhetünk a virágokkal és bogyókkal. Nézzük, honnan is indult a a bíborvörös szín hódító útjára.