Érdemes megfogadni az alábbi tippeket!

Képzeljétek el a szitut, hogy épp a manikűrösötöknél ültök, és azon tanakodtok, hogy milyen körmötök legyen, amikor egy rovar leszáll az asztalra. Reflexből csapjátok le, ekkor pedig bevillan: a rovartetemet akarjátok a körmötökre, körmötökbe. Nos, ez nem fikció, ez egy megtörtént eset! 

Egészen pontosan: tenyészthettek. Igen, jól olvastátok. És nem, egyelőre még nem a dizájnos Petri-csészében növesztett bélszínre kell gondolni, hanem ennél sokkal egyszerűbb megoldást kínál egy osztrák lány. Katharina Unger arra biztat bennünket: együnk csirkemell, sertésszűz vagy marhabélszín helyett inkább rovarokat, kukacokat és hernyókat.

Az allergia néha a legváratlanabb pillanatokban csap le. Ám nyáron nagyobb az esély arra, hogy valamilyen rovar vagy esetleg egy gyomnövény miatt kértek időpontot az orvosotokhoz.

Megszokás, szocializáció, jóféle feldolgozás: nagy valószínűséggel ezek kellenek ahhoz, hogy beépítsük az étrendünkbe a rovarokat, amelyekből – állítólag – alaphangon fél kilót fogyasztunk el évente. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete szerint tehetnénk ezt tudatosan is – nemcsak a vadonban, hanem a családi étkezések során is.

Vajon tényleg ok nélkül is támadnak a darazsak? Még ha hozzájuk sem érünk? Most eloszlatom a tévhiteket!