A diákok már biztosan nagyon izgulnak, ugyanis a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival ma elkezdődik a 2016/2017-es tanév őszi érettségi időszaka.
Novembertől több nyelvvizsgaközpont is módosít mind az értékelésében, mind a megoldandó feladatokban. Ha pont mostanság terveztek felkészülni valamelyikre, először ismerkedjetek meg az újításokkal.
Furcsa megírnom ezt a cikket. Vissza kell utaznom egészen az általános iskolás énemig, és valljuk be, nem mindig kellemes visszaemlékezni ezekre a pillanatokra. A gyerekek igazán kegyetlenek tudnak lenni, és én igazán könnyű préda voltam.
Én szerettem iskolába járni. Jövök is egy közhellyel – „jó fejem volt”, fogékony voltam az újra, ittam a tudást, mint a málnaszörpöt. Nyitott voltam meg kíváncsi. Rengeteget olvastam, de szinte NEM tanultam semmit. Már ami a tanulás hivatalos, otthoni formáját illeti.
Most kezdhetném azzal, hogy kislánykoromban balerina szerettem volna lenni – de ez nem így volt. Katona akartam lenni, mert engem valamiért a terepmintás egyenruha fogott meg. A balerinakorszak nálam kimaradt. Na jó, vicceltem. Nincsen olyan nő, aki kislányként ne balerina szeretett volna lenni – ez alól pedig én sem vagyok kivétel. Ez a régi álmom most teljesült egy órára, ugyanis kipróbálhattam, milyen a felnőtt balett.
Igen, az iskolatáska tényleg nehéz, tele van tudománnyal, könyvekkel és füzetekkel, amiket egyébként akár a suliban is lehetne hagyni egy olyan menő szekrényben, mint az amerikai sulis filmekben. De nálunk nincs szekrény, csak cipekedés. Meg gerincferdülés. Ami viszont igazán húzza a diákok vállát, az nem is a táska, hanem a teljesítmény súlya. De vannak, akik szerint nincs ez jól, és ha másként nem megy, megcsinálják a saját iskolájukat.