Nem is gondoljátok, milyen könnyen válhat belőletek idegesítő vendég egy esküvőn. Gondolom, ti sem szeretnétek megkeseríteni a menyasszony életét, főleg, ha egy rokonotokról vagy barátnőtökről van szó. Ha nem találjátok az idegesítő embert a lagzin, lehet, el kell gondolkodnotok: lehet, hogy pont ti vagytok azok.

Azt imádom bennetek, csajok, hogy vannak női világfájdalmak, amik ha elhangzanak, olyan összefogást és együttes sírvaröhögést produkáltok, hogy komolyan popcornt kell vennem, hogy nézzem, mint a moziban. Persze, társulok hozzátok én is.

Végigpörgettétek szenteste a Facebookot? Én megtettem. Sajnos. És olyan dolgokkal találkoztam, amiket nem tudok szó nélkül hagyni, és meg kell osztanom veletek.

Ha a Facebookra gondolunk, nem csak jó dolgok jutnak az eszünkbe. Oké, hogy itt beszélünk a barátainkkal, de gondoljunk csak azokra a posztokra, amiket a hírfolyamban látunk, és megemelik az idegállapotunkat. Na ugye?

Azok a kicsi bosszantó dolgok, amik igazán apróságok, de mikor megtörténnek, üvölteni tudnátok a frusztráltságtól. Mint amikor a joghurt kinyitásakor rátok fröccsen a krém, az uborkásüvegbe pedig beszorul a kezetek.

Reggel van, eldöntitek, hogy szoknyás lányok lesztek aznap, nyúltok a harisnyátok felé, felhúzzátok, és úgy érzitek, nektek van a legformásabb lábatok. Majd a nap felénél kis híján sírva fakadtok, és ennek az egyetlen oka a harisnyátok. Szeretjük és gyűlöljük. Hullámvasutazás vele az élet.

Nem kedvelitek a párotok legjobb haverját, de ő gyakran hármas programokat szervez? Bizonyára nem ezzel kezditek a sztorizást a suliban vagy a munkahelyeteken. Ennek ellenére borzasztóan zavaró. Apróságok, amikről nem tudjuk, hogy megemlítsük-e vagy magunkban tartsuk!

Annyira virtuálisak vagyunk, hogy az életünket is emojikba lehetne foglalni. Mert már néha azon a szinten vagyunk, mikor megijedünk, ha valaki fel mer hívni minket. De most komolyan, ki telefonál még, amikor ott a több száz lehetőség az ingyen csetelésre? És még szmájlik is vannak.