A fülhallgatón át történő zenehallgatás mindennapjaink részévé vált, az okostelefonok megjelenése óta sokkal könnyebb kedvenceinket hallgatni. A párosított eszközöknek széles a kínálata, de mindegyik esetében felhívják a figyelmet a halláskárosodás lehetőségére. Ezen próbál változtatni az Apple, célként tűzte ki, hogy javítson a helyzeten. Az új AirPods fejlesztésnél kiemelt szempont lett a hallásjavítás.

#blahblahblah – azt hiszem, ez a hashtag leírja az egész életem. Valahányszor csak végigsétálok az élet bármelyik színterén, és nem látom senki száját sem. Olyan, mintha mindenki csak halandzsázna. Ha gifben kéne elmondanom, mit látok, akkor valószínűleg mindenki szájából dőlne a bla bla bla...

Hallássérült gyerekként bekerülni a többségi iskolába, és úgy végigjárni az általánost, a gimnáziumot és a három egyetemet nem volt egyszerű. Ez nem sírás akar lenni, csak egyszerű tény. Közel huszonkét év alatt szereztem annyi tapasztalatot, hogy most már pontosan tudnám, mit mondjak a tanáraimnak. Mert ez is egy tanulási folyamat, a gyerek és a tanár részéről is.

Kedves te, aki ordítani kezdesz, ha megmondom, nem hallok. Azért írok neked, mert míg én nagy ívben teszek rá, hogy hányféle módon alázol meg, és csípőből védem ki a csapásaidat, vannak sorstársaim, akik még nem tartanak itt. Nekik nagyon nem mindegy, hogy te mit mondasz és mit teszel.

Furcsa megírnom ezt a cikket. Vissza kell utaznom egészen az általános iskolás énemig, és valljuk be, nem mindig kellemes visszaemlékezni ezekre a pillanatokra. A gyerekek igazán kegyetlenek tudnak lenni, és én igazán könnyű préda voltam.

Csendesen meghúzódom a kanapé csücskében, szinte rátehénkedek a karfájára. Feszült a légkör, a téma szokásos, visszatérő mumus, amitől pattanásig feszülnek az idegek. Nézetkülönbségek, markáns vélemények, hevülő arcok. Áll a bál.

Sosem felejtem el, mikor felnéztem a természetgyógyász szakállas arcára, és csak annyit láttam belőle, hogy beszél, valamit nagyon mond, magyaráz, gesztikulál. A szőrcsomó ijesztően sötét volt, fekete, aztán pedig már csak annyit érzékeltem, hogy a kezembe nyom valamit.

Mikor kiderült, hogy nem hall a gyerek, azaz én, az élet rögtön komplikáltabb lett anyu számára. Főleg, hogy senki nem biztatta őt azzal, hogy én valaha olvasni, írni, beszélni fogok. Ezen alapvető dolgok nélkül pedig mit ér ma az ember? De tényleg.