Vannak olyan napok, időszakok, amikor az evésben látjuk az egyetlen vigaszt és megoldást a problémáinkra. Nemhiába hívjuk bánatnassolásnak a túlzott édességfogyasztást, és nemhiába kering a sok kajafotó az interneten.

A legjobb része a McDonald's hasábburgonyáinak az, hogy eszméletlenül finomak. Csak esszük és esszük, aztán szomorúan ráeszmélünk, hogy mire hozzáérnénk a hamburgerhez már rég betömtük az összes sült krumplit.

Olaszország számomra minden tekintetben a legek országa. Imádom a vidám, erősen gesztikuláló embereket, imádom a családcentrikusságukat, a toszkán vidékeknél pedig álmodni sem tudnék szebbet. Amit viszont a legjobban imádok: az az evési szokásaik. Imádnak enni, evés előtt is esznek, de még nem is akármilyen ételeket!

Kétféle ember létezik, ha evésről van szó. Van, aki a kakaós csiga közepét utoljára eszi meg, és van, aki azzal kezdi. Van, aki összekeveri a tejbegrízt a kakaóval, és van, aki nem.

Egy falatnyi boldogság. Nem véletlen ez a mondás, mindannyian éreztük már az íz adta mennyországot. Egy kisbaba viszont új szintre emelte az evés örömét.

Ha nektek is van cicátok, akkor tutira előfordult már veletek, hogy valamilyen finomságot adtatok a kedvenceteknek, de még csak meg sem nyalta. Miért lehet ez?

Amikor betegek vagyunk őrülten követjük a betegtájékoztató utasításait, mikor és hogyan kell pontosan bevenni, de persze ahány gyógyszer, annyiféle variáció létezik. Egy valami azonban biztos volt eddig: evés közben vagy után kellett bevenni a csodapirulát.

Számtalan fiatal lány életét megkeserítik az étkezési zavarok. Talán többen is testközelből találkoztatok már a problémával, vagy akár magatokon tapasztaltátok a tüneteket. Ismerjétek meg azt a lányt, aki bátran kiállt ország-világ elé, hogy megmutassa, van kiút a reménytelennek látszó helyzetből.