Sokáig gondolkoztunk, idén télen már jöjjenek-e a gyerekek velünk síelni, pontosabban snowboardozni és síelni, vagy sem. Végül több okból is úgy döntöttünk, idén egyelőre csak kettesben megyünk, és úgy gondoljuk jól tettük.

Az előző évek kihívásaihoz képest (Hablaty jelemz, lovag kosztüm) idén Bálint viszonylag egyszerű ötlettel állt elő farsangra: Robin Hood lesz. Ennél a jelmeznél a kalap egyértelmű volt, de a többi kellékkel és ruhadarabbal kicsit bajban voltam. Nagyobb kutatómunkát igénylet ez a projekt.

Bár Bora régóta szereti ezt a mesét, hirtelen jött az ötlet: Ariel helyett Merida szeretne lenni. Úgy gondolom, én, aki a női egyenjogúságra neveli, ha most belekényszerítette volna mégis az első döntésébe, a “butuska” hableány jelmezbe, a feminista, szabályokat felrúgó, önálló hercegnő helyett, aki lenni akar, akkor a legszarabb anya lettem volna, aki a hülye konvenciókat erősíti csak! Tehát varrtam egy új jelmezt! Egy Meridát. Hogyan? Most megmutatom!

Bora lányom először, sőt aztán hetekig tartotta is magát ehhez, Ariel szeretett volna lenni a farsangon. Örömmel vágtam be a jelmez készítésébe, egy gyerekkori emlék miatt. Pötyi, a legkedvesebb ovis barátnőm egy alkalommal sellő volt farsangon, és irígykedve néztem, mindig akartam én is egy sellő jelmezt. Most ugyan nem magamnak, de örültem, hogy Borának készíthetek egyet. Na, de hogyan készült?

Húsz év építészként eltöltött év után Réti Éva, a Réthy Fashion megálmodójaként most faremerek, kávékapszulák, csipkék és cipzárok újrahasznosításával készít ruhákat, használati tárgyakat. Minden egyes új termék esetében leül a varrógép mellé és elkészíti. Vele beszélgettem.

Mostanában vettem leértékelve három szuper melltartót, darabjukat 1.290 forintért. Persze én is tisztában vagyok vele, hogy ez irreális rá, és inkább bele se gondolok, milyen körölmények között készültek ezek a melltartók, mennyit kereshetnek azok a varrónők, akik ezeket készítik.

Inkább ki sem számolom, hogy két gyerekkel öt nap alatt hány kilométert tettünk meg, elég legyen annyi, hogy utaztunk repülővel, vonattal, busszal és bizony gyalogoltunk napi átlag 15 kilométert – írja blogján Séllei Lilla. Az ő élménybeszámolója következik.

1 ország, 11 nap, 15 város és megszámlaláhatatlan élmény. Én először hét évvel ezelőtt, aztán négy éve Bálinttal, a nagyobbik gyerekemmel együtt voltunk Szlovéniában. Idén pedig visszamentünk, de most már két gyerekkel – írja Séllei Lilla, a Csirek életmód blog szerzője.