Ez a meteorraj nagy történelemmel bír, ugyanis a Perseidákról először Kr. u. 36-ban készítettek feljegyzést a csillagászok. Az elnevezés egy 19. századi asztrológustól származik, aki megfigyelte, hogy a minden év augusztusában beköszöntő meteorzápor a Perseus csillagkép irányából sugárzik szét.

A meteorzáporra augusztus 12-én, az éjjeli órákban lehet számítani, és ha az időjárás is úgy akarja, akár 200 hullócsillagot is láthatunk óránként! Ez a duplája annak, amit a Perseidák érkezésekor általában láthatunk, de a csillagászok szerint idén egy kis túlműködésre számíthatunk – írja a Mashable. Mielőtt azonban telefont ragadva minden programot lemondanátok aznap estére, van pár dolog, amit nem árt fejben tartanotok.

Forrás:

iStock

Hogy mikor figyeljétek az eget? Lehetőleg augusztus 12-én éjjel 2-3 óra körül, és ha tudtok, kerüljetek minél távolabb a város fényeitől. Azt is vegyétek figyelembe, hogy akár háromnegyed óráig is eltarthat, ameddig a szemünk teljesen hozzászokik a sötétséghez. 

Persze ha dolgoztok péntek délelőtt, ezt nem lesz könnyű megvalósítani, de talán akkor sem maradtok le, ugyanis már augusztus 10-étől érdemes figyelni az eget, 12-én csak a meteorraj maximuma látható majd! Ha pedig eddig nem hoztam meg a kedveteket, nézzetek meg egy kis összefoglalót a 2015-ös Perseidákról!

A Készítsétek a távcsövet: a héten érkezik az év legnagyobb meteorzápora! bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Irány a legközelebbi teleszkóp és figyeljétek ma az eget, ugyanis különleges égi jelenségnek lehettek tanúi május 9-én, ami évszázadonként csak néhány alkalommal figyelhető meg. 2006 óta először válik láthatóvá a Merkúr bolygó, ahogy elhalad a Nap előtt.

A mi időzónánk szerint 13 óra 12 perckor kezdi meg a Merkúr 7 és fél órás vándorlását a Nap és a Föld között, ez a jelenség pedig 100 évenként csak 13-szor látható – írja a Space.com. Szabad szemmel sajnos nem lesz látható a jelenség, szóval ha van teleszkópotok, vagy van a közeletekben lehetőség arra, hogy használhattok egyet, érdemes élni a lehetőséggel, ugyanis olyasmit láthattok, amire csak igen ritkán van esély.

Forrás:

Pixabay

Hogy is néz ki egy ilyen jelenség? Egy apró fekete pont fog áthaladni a Nap előtt, magyar idő szerint 20 óra 42 percig lesz látható. Ha véletlenül nem kapjátok el a jelenséget, akkor bizony 2019. november 11-ig kell várnotok – ekkor lesz ugyanis a következő ilyen alkalom. Ha azt sem sikerül megfigyelni, akkor pedig egészen 2032-ig kell várnunk – írja a Bustle.

De semmi pánik: íme egy videoimitáció arról, amit ma az égen is megfigyelhet az, aki szerencsés:

A Ritka égi tüneményt láthattok ma: a Merkúr átvonul a Nap előtt bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Új, Jupiter-szerű bolygót fedeztek fel a csillagászok a szomszédos naprendszerben. Az egyelőre 2MASS J1119–1137-nek nevezett bolygó körülbelül 10 millió éves – galaktikus években mérve tehát még csak csecsemőkorban jár.

Az új bolygó méretét körülbelül a Jupiter 4-8-szorosára tippelik, lakhelye pedig a szomszédos naprendszer, 95 fényévnyire helyezkedik el a Földtől. Nem fedeztek fel körülötte keringő csillagot – a bolygó a sötétlő végtelen térben teljesen magányosan kering.

Az elmúlt évtizedben számos extraszoláris bolygót – tehát sima bolygót – fedeztek fel, ebből körülbelül százat úgy sikerült észrevenni, hogy a körülöttük keringő csillagok váltakozó fénymennyiséget bocsátottak ki magukból (mondhatni pislogtak) bolygóik gravitációs mezője miatt. Ennek ellenére ezek közül csak nagyon kevés fiatal bolygót sikerült közvetlenül is képen vagy videón rögzíteni – írja a Daily Mail.

Forrás:

Pixabay

Itt azonban nem volt csillag, ami odavonta volna a csillagászok figyelmét. A bolygó fénye a NASA teleszkópjain tűnt fel először, és kezdetben problémát okozott annak a megállapítása, hogy egy öregebb csillagról vagy egy bolygóról van-e szó.

„A távoli, öregebb csillagok és vörös óriások a galaxisunk távoli csücskeiben helyezkednek el, és gyakran hordoznak nagyon hasonló karaktereket, mint a fiatalabb bolygók” – mondta Jacqueline Faherty. Hogy biztosak legyenek abban, hogy bolygóról van szó, a csapat ellenőrizte az eredményeit a Chilei Gemini South teleszkóppal. Az égitest korát pedig azért tudták behatárolni, mert az idősebb bolygók sokkal intenzívebb infravörös fényt sugároznak magukból.

A 2MASS J1119–1137 létezése igencsak jó hír a csillagászoknak, ugyanis azt remélik, hogy a bolygót tanulmányozva új ismeretekre tehetnek szert a naprendszerünkön kívüli bolygók keletkezésével kapcsolatban.

A Felfedezték a világ legmagányosabb bolygóját bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Ám nem csak ezért lesz különleges az éjszaka. Ugyanis vérhold lesz, aminek során a Hold a Föld árnyékába kerül, mégsem lesz teljesen fekete, hanem vöröses árnyalatot kap. Ez annak köszönhető, hogy a Föld légkörén szóródó fény miatt olyasmi vöröses fényhatás lesz, mint a hajnali derengés idején. Érdekesség, hogy viszonylag rövid időn belül ez lesz a negyedik vérhold – volt 2014. április 14-én, október 8-án, majd 2015. április 4-én, és most, szeptember 28-án lesz a negyedik.

A Szuperhold: ilyen gyönyörű lesz a vasárnap éjszakai égbolt – fotók bejegyzés először Vous-én jelent meg.

De ahogy tekergettem lefele az esemény oldalán, egyre szórakoztatóbbnak találtam a dolgot. Vicces volt megértő fülekre találni, akik pont olyan abszurdnak látják a helyzetet, mint én. A kedvenc kommentem ez volt: 

Ott leszek, ha addig élek is.

Mindenesetre, ha el szeretnétek menni, akkor tegyétek szabaddá magatokat 2081. szeptember 3-ára. Ha ti már nem is, de az unokáitok tuti látni fogják, már ha lesznek. Ha pedig most megjött a kedvetek szép fotókat nézegetni természeti jelenségekről, akkor lessétek meg ezeket a gyönyörű hullócsillagos képeket!

A Tegyétek magatokat szabaddá 2081. szeptember 3-ára! bejegyzés először Vous-én jelent meg.

Kezdjük először néhány bolygóinfóval!

Lehet, sokaknak csalódás lesz, de a Pink Floyd albuma csak mítosz: azért csak az egyik oldalát látjuk, mert ugyanolyan sebességgel forog a saját tengelye körül, mint a Föld. Igaz, a sötét oldalát csak űrtávcsővel lehet látni. A Holdon nem túl nagy a forgalom, eddig  12 ember járt ott: 1969-ben Neil Armstrong és az eddigi utolsó 1972-ben, Gene Cerman. Azóta csak járművek a Hold látogatói.

Forrás:

NASA

Amikor nyaraltok a tenger partján 6 óránként megváltozik a víz szintje: igen, ez bizony az ár-apály jelenség, ami szintén a Holdnak köszönhető. Pontosabban arról van szó, hogy az égitestek vonzása a Föld felé fordított részére erősebben hat, mint a középpontra, és leggyengébben a bolygó ellentétes oldalára hat. Ezt biztosan nem tudta Jim Carrey.

Köszönjetek el a Holdunktól, ugyanis nem egy hűséges társ. Lassan, de biztosan távolodik tőlünk. Búcsúlevelet azért még nem kell írni, de az évi 3,8 centis távolodás biztosan megvan. Tudtátok, hogy a Holdnak nincs légköre? Ez azt jelenti, hogy nem hallható rajta hang, és az égbolt mindig feketének látszik.

Nem csak mi lakunk itt, még legalább 50 galaxis, köztük az Androméda-galaxis is, amit jó fényviszonyok között akár láthattok is. Az ősrobbanás után nem sokkal alakult ki, és az első megszületett csillagok közül sok még ma is fénylik! A hosszú, nagyon hosszú évek során a Tejút beépült más galaxisokba, és jelenleg is egy kis törpegalaxis „felfalásán” dolgozik. A Tejút közepén van egy óriási fekete lyuk, annyira nagy, hogy neve is van: Sagittarius.
A Tejutat körülvevő csillagok, gáz és por a Tejút központja felé tartanak 220 kilométeres sebességgel. Ez egy állandó sebesség a csillagoknál, ami azt jelentheti, hogy van egy kagylószerű sötét anyag, ami körbeveszi a galaxisunkat. De izgi! Kapaszkodjatok, ütközüüünk! No nem most, majd 5 millárd év múlva bizony lesz egy ütközés az Androméda-galaxissal!

A Plútó helyét 1915-ben már megjósolták – Percivel Lowell figyelte meg, hogy az Uránusz és a Neptunusz pályájánál van valami. Hát az volt a kis bolygó: a Plútó. A nevét egy 11 éves iskoláslány adta Angliában. Kalandos útja volt a bolygóvá válásig, de mindenki megnyugodhat, 9 bolygónk van. 2006-ban átsorolásra került és elvesztette bolygó státuszát, törpebolygóvá vált, majd 2014-ben visszakapta régi fényét. Annyira furcsán ferde a pályája, hogy emiatt sokszor közelebb van a Naphoz, mint a Neptunusz. Ő az igazi kakkukktojás, a fekete bárány, akit valahogy senki nem tud hova tenni. Néha van légköre, néha nincs: a különcséghez különc légkör is tartozik, amikor közelebb van a Naphoz megolvad a jeges felszín, akkor létrejön egy kis légkör, majd amikor távolodik, ez eltűnik. A legizgibb, hogy a most bemutatott képek arra engednek következtetni, hogy a rajtuk található hegyek a Plútó jeges vizes alapjából nőttek ki.

A sok izgalom és tudományos űrmaszlag után térjetek vissza a Földre a nemzetközi űrállomás segítségével. Élő stream felvételen követhetitek, ahogy az űrállomás kering a Föld körül – akármikor, akárhonnan. Félelmetes belegondolni, hogy „mindössze” az internet segítségével pár gombnyomás és a világegyetemben érezhetitek magatokat. Hagyjuk is, inkább csak élvezzük az eddigi legmegnyugtatóbb műsort, amit láttam. Élőben az űrből.

A Agytágító az űrről – Ne legyen űr a fejetekben! bejegyzés először Vous-én jelent meg.

A Kepler-452b nevet viselő bolygót tekinthetjük ezentúl a Földünk kuzinjának, ugyanis 1,5 billió évvel idősebb, és 60%-kal nagyobb diaméterben mérve. Még egy év is majdnem ugyanaddig tart ott, mint itt – ott ugyanis 385 napon át tart egy esztendő.

A felfedezés erejét tovább növeli, hogy ezek mellett az adatok mellett azt is vizsgálják, hogy lehet-e élet az új bolygón, mivel az égitest egy lakható zónában van.

A kutatók tovább boncolgatják a Kepler űrteleszkóp által begyűjtött adatokat. Ezekből ítélve nagy esély van arra is, hogy az új bolygó felszínét víz és sziklák boríthatják. Ezt illusztrálja az alábbi, grafikus által tervezett kép is. 

Természetesen a mémgyártás ismét – akárcsak a Plútónál – beindult. Íme néhány! 

A Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel, be is indult a mémgyár bejegyzés először Vous-én jelent meg.