A különleges fóbiák közé sorolható a bohócfóbia, amely egyre gyakrabban érhető jelen. És persze nem csak a gyerekek rettegnek a bohócoktól.

A bohócok nagyon megosztják az embereket: van, aki szerint feldobják a hangulatot egy gyerekzsúron, míg mások szó szerint rettegnek a festett mosolyú, jelmezes figuráktól. Egy férfi viszont úgy döntött, fóbia ide vagy oda, megnyit egy motelt, ami tele van bohócokkal. Az eredmény? Szerintem még az se szívesen szállna meg itt, aki egyébként nem fél tőlük.

Idén nyáron egészen szürreális dolog vette kezdetét Amerikában: mintha valósággá válna egy bohócfóbiás legvadabb rémálma, ijesztő bohócok bukkantak fel a legváratlanabb helyeken és kezdték el terrorizálni az embereket. Ami eleinte sokak számára viccesnek tűnt, az egy idő után kezdett elharapódzni... Bohócterror-korrepetáló szakkörünk következik azoknak, akik lemaradtak volna a jelenség legfontosabb mozzanatairól.

Fogadok, hogy nem vagyok egyedül azzal, hogy olyan alaptalan paráim vannak, amik szinte nevetségesek. Hiába tudom józan ésszel, hogy hülyeség, és támasztom alá ellenérvekkel, hogy nincs miért aggódni, mégis van az agyamnak egy parányi része, ami bezabálja a totál hamis tényeket. A képzeletet. A hallucinációkat. Na jó, nem, de OLYAN rémisztő!

Nagy, piros orr, fehérre festett arc fülig érő vigyorral, túlméretezett, tarka ruhák – nagyjából ezek jellemzik a bohócokat. Nem valami félelmetes, mégis sok emberre a frászt hozzák, többek között rám is. A bohócfóbia – bármilyen nevetségesnek is hangzik – sok embert érint.