Tegnap a délutáni órákban gyulladt ki Békéscsaba egyik legrégebbi épülete, a város jelképe: az István malom. A füstöt a hírek szerint egy járókelő vette észre, ő riasztotta a tűzoltókat is. A malom olyan erővel lángolt, hogy 7 település tűzoltó egységeinek közös összefogásával sikerült megakadályozni, hogy a tűz elharapózzon, és szomszédjában álló kórház is lángra ne kapjon. Egy közeli épület teteje azonban még így is kigyulladt. A tüzet este 21 óra körül sikerült megfékezni. Onnan kezdve a tűzoltók azon dolgoztak, hogy a tűz újra fel ne lobbanjon. A most következő videó alatti kommentelő szerint, 60 km távolságra is lehetett látni a szegény, öreg malom füstjét.

Ha nem a szülővárosotokban élitek a mindennapjaitokat, sokszor kaphatjátok magatokat azon, hogy visszavágytok a város egy-egy szegletébe, egy-egy utcájába, vagy elképzelitek, milyen jó lenne most ezen vagy azon az útvonalon sétálni. Velem általában ez történik, ha Békéscsabáról van szó. A városba most nem költöznék vissza, hiszen annyi mindent kiépítettem már Budapesten, de – főként ősszel – szívesen bejárnám azokat a helyeket, ahova az emlékek is kötnek.

Lényegében feladta a versenyt a grossetói U20-as atlétikai Európa-bajnokságon a békéscsabai Pavuk Tíra, amikor úgy döntött, felsegíti a földről elesett ellenfelét. A versenyt végül befejezte, a közönség hatalmas tapsviharral ünnepelte az emberséges magatartást. Ha még nem láttátok a videót, most pótoljátok!

„Ti tényleg ezért kapjátok a fizetést?” – volt, aki ezt megkérdezte tőlünk (na nem így, sokkal udvariasabban). A minap ugyanis úgy döntöttünk, hogy nyakunkba vesszük a bulinegyedet, hogy megtudjuk, milyen íze van a budapesti nyári éjszakának – koktélként. És természetesen nem ezért kapjuk a fizetésünket, de ha már előttünk voltak az italok, nem szégyenlősködtünk.

Bár lassan véget ér az idei bicikliszezon, ez nem jelenti azt, hogy a kétkerekűk ne érdemelnék meg még most is a törődést. Békéscsabán például olyan menő tárolójuk van a belvárosban, hogy mi azonnal beleszerettünk.

Sokan nem tudjátok, hogy Viharsarokról, vagy, ahogy a legtöbben ismeritek, Békés megyéből származom. Mindig büszkeséggel tölt el, amikor a szülőföldemre gondolok, hisz rengeteg szállal kötődöm hozzá, és mindig rabul ejt egy hosszú, nyüzsgős budapesti hét után a maga szerény szépsége. Éppen ezért is tudom ajánlani nektek, hogy látogassatok el a megye központjába, Békéscsabára, garantált kikapcsolódás lehet mindenki számára!