Az iskolakezdés minden család életében stresszes időszak, de nem annyira, mint Bob Corneliusnak és a legfiatalabb fiának, Christophernek.
A mai, modern világban, ahol az „imádlak” szó szinte mindennapos, és ahol óránként kapjuk a szívecskéket és a puszis szmájlikat olyan emberektől, akiket alig ismerünk, honnan tudjuk eldönteni, hogy ki az, aki igazán szeret minket?
A Photoshopot talán már mindenki ismeri – biztos ti is használtátok már vicces képek szerkesztésére vagy akár a bőrötök megszépítésére. Egy férfi azonban ennek köszönhetően szerzett sztárbarátokat.
Mit csinálnánk a barátaink nélkül, igaz? Teljesen más személyiségek lennénk, ha nem azok lennének a legjobb barátaink, akik. Ha valami kínunk-bajunk van, rögtön a legjobb barátnőnkhöz futunk, akinek elsírhatjuk a bánatunkat. De a fiúk esetében ez valahogy máshogy működik. Ők nem feltétlenül rohannak a legjobb haverjukhoz, van, hogy kivárnak, elfojtanak vagy színlelnek, hogy keményebbnek tűnjenek. Feltűnt már az nektek, hogy a fiúk nehezebben kötnek szoros barátságot? De olyan igazán őszinte, mindenben a másikra támaszodós barátságot, nem kocsmai haverságot. Az igazi, mindenben mellettük álló, nagybetűs barátról beszélek.