Nem tudom, mikor, de az már biztos, hogy tönkrevágtuk a húsvétot. Nem ünneplünk már otthon, a hagyományok kiveszőben vannak, és azt sem tudnám már megmondani, mikor kezdtek zárt ajtókon kopogtatni a locsolkodók, de az biztos, hogy ez vezetett ahhoz, hogy a locsolók is inkább wellnesshétvégére mentek húsvétolás és locsolkodás helyett.
Nem leszek álszent, a jó emlékek mellé bőven került rossz is, ami a húsvéti ünnepeket illeti. Amellett, hogy tobzódhattatok a sütikben és az édességekben, valamint felkutathattátok az elrejtett kincseket a kertben, amit a nyuszi hozott, néhány dolognak egyáltalán nem örültetek. Lányként meg főleg nem.
A rutinos lányok már tudták, nem érdemes locsolkodós nap előtt hajat mosni, mert utána úgyis kell majd. A jó érzésű fiúk pedig tudták, hogy a bolti pacsuli helyett jobb, ha a saját parfümjüket használják. A sokadik locsoló után pedig már sapkát húztatok.
Mindegy, hogy reggel öntött le az apukátok, vagy egy álcázott műanyagvirágból lőttek arcon vízzel, egyformán hideg és váratlan volt.
Annyira igazságtalan. Néha mi, csajok és kitoltunk volna a srácokkal. És még pénzt is kaptak érte, meg csokit!
Mind. Nincs apelláta. Az élő cukibb, de ne vegyetek ám elhamarkodottan nyuszit!
Bármennyire sírtunk az év többi napján, hogy ennyi pasi akarjon látni minket, azért a sokadik locsolásnál és a locsolóversnél már elszakadt az a bizonyos cérna.
Melyik generáció? Mikor történt? Hogyan csináltuk? Mielőtt bárki őrült cáfolásba kezdene, gondoljatok bele: hol lesztek húsvétkor? Ez a locsolkodós nyuszivadászat gyakorlatilag a karácsony és a szülinapunk utáni legnagyobb móka. Lehetne. Mégis sokunknak a hátán feláll a szőr, amikor szóba jön. Az ajtókat zárjuk a locsolók előtt, és minden nyomát próbáljuk eltüntetni annak, hogy van otthon valaki. De miért? A választ Anna próbálta megválaszolni nektek ebben a cikkben.