Egyéb kategória

A legfurcsább dolgok, amiket be lehet vinni az irodába – és be is vitték

Teljesen átlagos munkanap volt, mint a többi, rákönyököltem az asztalomra, és a kolléga asztalára esett a pillantásom. Pontosabban az asztalán kornyadozó cserepes virágra. Most éppen egy cseppecskevirág készült elpusztulni nála, mert egyébként minden második hónapban új növény kerül a régi helyére, jóval azután, hogy az előző már száraz kóróvá aszalódott. Nem értem, miért nem próbálja meg életben tartani azt az egyet? Fura.
vous - 2015.06.26.
A legfurcsább dolgok, amiket be lehet vinni az irodába – és be is vitték

Tény, a munkahely közössége olyanná válik egy idő után, mint egy második család vagy mint egy osztályközösség: valakiket kedvelsz, másokat kevésbé, és attól, hogy imádod őket, vannak rigolyáik, furcsa dolgaik, amelyektől falra mászol, vagy legalábbis elcsodálkozol. Kutyát vinni a munkahelyre (mert a VOUS-n a Take Your Dog to Work Day, azaz a Vidd magaddal munkába a kutyádat is! nap ihlette #anaptémáját) teljesen hétköznapi és normális dolog a most következőkhöz képest – legyen szó tárgyakról vagy szokásokról…

Vesekő az irodában? Na ne!

Bevallom töredelmesen, mikor kihúzták a 33. fogamat, akkor elkértem emlékbe, a család meg is nézte, aztán elraktam otthon egy fiók mélyére. Elvégre mégsem mindenki válik a sztomatológia sztárjává emiatt és lesz egy seregnyi orvos és diák kedvelt páciense. De azért az mégis túlzás, ha valaki vesekőműtét után mutogatja a veseköveit az irodában, nem?

Répa nasira?

Én is kaptam már furcsálló tekinteteket, mikor étel gyanánt répát húztam elő a táskámból.

Hiába, a vonalakra vigyázni kell, meg egyszerűen csak imádom a répát. Persze ezt a kijelentésemet sem úsztam meg huncut megjegyzések nélkül.

Pedig Németországban dolgozó ismerősöm pont arról mesélt nekem, hogy őt a folyamatos csokinassolás miatt heccelik. Ott teljesen normális, ha valaki elkammog néhány szál répát munka közben. Elvégre fő az egészség.

Csak a gyerek. Csak a cici. Csak a szoptatás

Nos, igen, nem általánosítok, de van ilyen. Bea, aki egy multinál dolgozik, szabályosan retteg, nehogy Szilvivel kelljen ebédelnie, mert ha Szilvi beszélni kezd, akkor mindenről tudomást szerez, amiről nem akar – a gyerekvállalás kapcsán: mennyit eszik, kakil, büfizik, és hogyan fájt a melle, mikor szoptatott? Mindezt ebéd közben. Értjük, a gyerekvállalás szuper és csodálatos dolog. De azért mértékkel.

Űrkajateszt

Zoli (a név természetesen nem valós személyt takar, és nem a VOUS szerkesztőségében esett meg az eset) egyszer elhatározta, hogy ő kipróbálja, mennyire lehet élni űrkajával. Ebben a zacskónyi porban ugyanis benne van minden, amire egy emberi szervezetnek szüksége van, grammra pontosan. A munkatársak heteken keresztül figyelték, hogy Zoli elkeveri vízzel a port, majd fintorgó arccal legyűri a turmixot, pár hétig sikerrel. Elég sokáig téma volt Zoli űrkajás időszaka, a teszt végeredménye pedig az lett, hogy lehet vele élni, de minek.

Torna a munkahelyen

Ma már egyre több edzésterv van, amit kifejezetten munkahelyre és az ott előforduló eszközökre állítanak össze, de még mindig furcsálló tekintetek övezik azt a kollégát, aki épp fekvőtámaszt nyom, vagy a csakráit rendezi össze a talajon fekve. Nálunk még annyira nem dívik a munkahelyi torna, de kezd betörni a munkamorálba.

Mezítláb vs. papucs?

Való igaz, a munkahelyen töltjük az egész napot, így érthető, ha olykor átvedlünk kényelmesbe, lerúgjuk a magassarkút, kinyújtóztatjuk fájós lábainkat, papucsra váltunk. De azért mezítlábasan, zokniban szaladgálni nem annyira illik. Tény, én is mezítlábas vagyok, szíjjal sem lehetne rám erőltetni a papucsot még otthon sem, de a zoknis mászkálás még nekem sem menne az irodában. Sebaj, van, akinek igen.

Ajánlott cikkek