Belegondoltatok már abba, hogy mennyi minden befolyásolja a párkapcsolat alakulását? Úgy értem, számít, hogy van-e hasonló érdeklődési körötök, hasonló volt-e a gyerekkorotok, ugyanabból a társadalmi rétegből jöttetek-e. De tudtátok, hogy a parázs vitáitok mögött a testvérkapcsolataitok is állhatnak?
Vecsernyés Anna viselkedéselemző szerint nem árt megnéznetek azt sem, hogy a párotok – vagy ti – egykeként nőttetek-e fel, vagy testvérpár egy tagjaként.
„Sok ember úgy gondolja, hogy a kora gyerekkori élmények rendkívül erősen befolyásolják személyiségünket, úgymond 'mindenről a szüleink tehetnek'. Tény, hogy fontosak a szülői hatások, de kevesebben gondolják, hogy a testvéreink – vagy azok hiánya – is fontos alakítói viselkedésünknek, így a párkapcsolatainkban mutatott viselkedéseinknek is.
Nagyon sokat számít az, hogy a korai években kell-e egy korban hozzánk közel álló másik emberhez folyamatosan alkalmazkodni, kell-e a szüleink szeretetén 'osztozkodni'.
A másodikként vagy többedik gyerekként született emberek számára igazán természetes ez az osztozkodás, hiszen az ő életüknek nem volt olyan szakasza, amikor a család közepeként egyedül vitték volna a prímet, ők sosem voltak egykék.
Az elsőszülött gyerekek számára kisebb – vagy akár nagyobb – törést okoz a kistestvér érkezése: ők egykeként kezdik pályafutásukat, ezért ők megtapasztalják, hogy milyen az, amikor nem kell mással versengeni a figyelemért, és ezt a miliőt zavarja meg az újabb kis ember.
Ha az elsőszülött gyermek 6 éves koráig megérkezik a kisebbik testvér, akkor még erős hatása van a testvérkapcsolatnak és a közös egyezkedéseknek az ő személyiségére, készségeire.
Kiemelném, hogy nincs szó igazán nagy különbségről az egykék és testvérrel rendelkezők között, hiszen az egykék is fontos készségeket sajátítanak el kortársaik révén az óvodában, iskolában, játszótéren. Inkább arról van szó, hogy akinek testvére van, az általában egy kis előnnyel indul kapcsolataiban, kicsit természetesebben kezeli a társas helyzeteket, alkudozásokat, mint aki egyedüli gyermekként nőtt fel.
Vecsernyés Anna
Ennek fényében érdemes elgondolkodni párunk testvérkapcsolatain, sok viselkedést, konfliktust megérthetünk, visszavezethetünk arra, hogy egyszerűen más családszerkezetből érkeztünk. Kiderülhet például az, hogy valaki a vacsoraasztalnál nem azért telefonozik, mert nem vagyunk fontosak a számára, hanem egyke lévén kicsit hamarabb elfárad a társas helyzetekben, és olyankor 'ki kell kapcsolnia' kicsit másokat.”
Ti mit gondoltok, tényleg ilyen sokat nyom a latban, hogy egykék vagytok, vagy elsőszülöttek?
Milyen lenne, ha (nem) lenne testvéred?
Körbenéztünk a szerkesztőségben, mi is a helyzet testvér fronton. A legtöbben elmondhatjuk magunkról, hogy bizony van egy másik felünk, akit imádunk, akinek mindent elmondunk, és aki mindig ott van nekünk a bajban. Emőke, az egyetlen „egykénk”, és a többi VOUS-lány elgondolkodott, milyen is lenne testvérrel vagy épp testvér nélkül az élet. Íme!
