A gyerekmenü nyújtotta kényelem a legnagyobb csapda, amibe egy szülő belesétálhat. A bolognai-rántott hús-sültkrumpli hármas tényleg mindig beválik, de a felnőttkorig tartó finnyásságra is ránevelheti a gyerekeket.
Elrettentő mennyiségű felnőtt emberrel lehet találkozni, akik összesen körülbelül tíz ételt hajlandók megenni, ezekből is a legtöbb spagetti paradicsomszósszal, vagy csirkemell valamilyen körettel, esetleg rántva. Nem akarnak semmi újat kipróbálni, mást enni a megszokottól. Ez legtöbbször otthonról hozott tulajdonság, amelyben az éttermek is hibásak.
“Azt biztos megeszi”
Gyereket nevelni nem könnyű, gyereket étterembe vinni meg sokszor még nehezebb. Ezt teljes mértékben megértem, és tiszteletben tartom azt is, hogy sokan az egyszerűbb utat választják, amikor arról van szó, hogy mit rendeljenek a csemetéjüknek. Csak ez legtöbbször átalakul beidegződéssé, és gondolkodás nélkül mindig ugyanazt fogja kapni a gyerek.
A gyerekek megtanulják, hogy mi való nekik, főleg, ha az tényleg ízlik is. És a rántott hús nagyon el kell legyen rontva, hogy ne csússzon, a bolognai meg jó édes, abban sosincs hiba. Csak innentől kezdve nem is akarnak majd eltérni a megszokottaktól, és ha az otthoni koszt nem világbajnok, akkor nagy bajban lesznek a szülők. Főleg akkor, ha beadják a derekuk a fagyasztott rántott húsoknak, onnantól kezdve nincs megállás.
Hagyjuk őket kóstolgatni
Egy jó húzás, amivel élhetnek a szülők, az az, ha a gyereküknek csak egy üres tányért kérnek, amire átraknak a saját ételeikből. Persze ne akkor, ha azok nagyon csípősek. Akár a két éves gyerek is simán imádhatja a “felnőtt” ételeket, ha látja, hogy a szülei is azt eszik.
Adjuk meg a gyerekünknek az esélyt, hogy megkóstolhasson dolgokat, és eldönthesse, mi ízlik neki.
Most nem arról van szó, ha a gyerek már üvölt az éhségtől, és beesünk egy étterembe, hanem amikor van lehetőség kísérletezni. Ne ragasszuk rá, hogy ő kicsi, és neki mi való. Mert a gyerekek annyi mindent imádnak, és nagyon kíváncsiak. Mindemellett a saját heppjeinket se örökítsük tovább.
Csak azért mert egyik szülők nem szereti a májat, a gyerek attól még imádhatja, és így tovább. Otthon ez természetesen számít, mert minek főzzünk olyat, ami nem fogy el. Viszont az étterem pont arról szól, hogy nem az otthoni kosztot esszük, és engedjük a gyerekeinket is, hogy megélhessék a teljes élményt.
