Bea lányával együtt végzett cukrász iskolát, hogy megvalósítsa álmát, hogy saját cukrászdát nyisson. Ez viszont még nem a közeljövőben fog megtörténni:

Olyan drága lett minden, hogy szinte nem is látom, hogy hasznot tudna termelni. Van egy papírom arról, hogy cukrász vagyok, de nem tudom gyakorolni a szakmát. Egyébként már meg sem tudnám szokni, hogy rendszeresen bejárjak egy munkahelyre. Pedig a lányaim születése előtt egy nógrádmegyeri pékségben voltam raktáros – idézi a Meglepetés magazint a Blikk.

A család nehéz időszakot él át, ugyanis a családfő még mindig depresszióval küzd:

Én már nem tudok segíteni rajta. Próbáltam megérteni, a lelkére hatni, elvittem orvoshoz, de lassan már húsz éve szenved, nagyon sok gyógyszert szed. Nyugtatót, altatót, antidepresszánst. Néha azt gondolom, hogy a sok gyógyszer helyett jobb lenne, ha inna inkább egy felest, de Győző sosem iszik alkoholt. Ő ahhoz ragaszkodik, hogy mindenki szeresse, de ilyen nem létezik. Sajnos nagyon naiv, nem jó emberismerő. Múltkor egy teljes napra eltűnt, azt mondta, hogy elmegy valakihez házikolbász venni. Mint kiderült, ott egy szektába akarták behúzni, a belépő pedig közel kétmillió forint lett volna

– mesélt Gáspár Bea az ezzel járó nehézségekről.

A depresszió azonban nem tartja őt vissza attól, hogy férjét teljes szívvel szeresse, és támogassa a mindennapokban. Győzőben igazi társra lelt:

29 éve vagyunk együtt. Imádom a férjem humorát. Amikor mentálisan rendben van, ő a legszórakoztatóbb ember. Ezzel együtt elfogadtam, hogy nála sosem lehet tudni, hogy mikor kattan be, és keríti hatalmába a depresszió, vagy a kényszeres viselkedés. Nem könnyű egy ilyen emberrel együtt élni, alkalmazkodni hozzá, de már tudom, hogy minden mélypont után egy jó időszak jön.